Május 11-én a városháza Dísztermében dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere és dr. Kató Balázs ügyvéd , az önkormányzat jogi képviselője arról tájékoztatta az országos és a helyi sajtót,hogy önkormányzat jogerős bírósági végzéssel a birtokában várja, hogy megkapja a fővárostól a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek privatizációs szerződéseit, amelyekbe korábban nem nyerhetett betekintést. A második téma a levegőben lógó képviselői létszámcsökkentés volt.
A sajtótájékoztató előadóiként úgy fogalmaztak: saját lakosaik érdekében szeretettek volna- közel tíz éven át – betekinteni a szerződésekbe. …
A két fővárosi közművállalatot francia és német cégek még 1977-ben privatizálták ,ezáltal két konzorcium szerzett részvényeket és ezzel együtt meghatározó tulajdonosi jogokat. A jogügyletek teljes tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Ugyanakkor számtalan olyan hír került napvilágra, mely szerint a külföldi befektetők a magánosítási szerződésekből következően évente sok százmilliós menedzsment díjat vesznek fel. Ilyen hír volt az is, hogy a privatizációs szerződések rögzítik az érképzési szabályokat, például hogy minden évben áremelést alkalmaz mindkét cég. Ha így van, akkor a főváros évtizedekre előre elkötelezhette magát. Hallottuk, hogy a befektetők a közműcégekben csak kisebbségi részesedést szereztek, ugyanakkor a döntéshozatal során többségi jogosítványokkal rendelkeznek. Minden városi lakos igénybe veszi a közszolgáltatást, amiért minden évben többet és gyakran infláció felett növekvő díjat kell fizetni. Senki számára nem lehet közömbös mennyi ez a díj és a részvényekért a fővárosi önkormányzat milyen ellenértéket kapott, azt mire használta fel. Újpest Önkormányzata hiába kérte többször is hogy betekinthessen a privatizációs szerződésekbe, kérésünket üzleti titokra hivatkozva megtagadták. Mi másként láttuk, ezért fordultunk 2008. elején a bírósághoz.
„ A helyi önkormányzatok gazdálkodására és költségvetésére vonatkozó információk közérdekűek és nyilvánosak”.
Bár a téma több mint tíz éves, 2 év elég volt a bírósági ítélethez.
Precedens értékű a bíróság döntése, nemcsak erre, hanem az ehhez hasonló ügyekre is iránymutató. Az adatvédelmi törvény értelmében a helyi önkormányzatok gazdálkodására és költségvetésére vonatkozó információk ugyanis közérdekűek és nyilvánosak. Mindenkinek jogában van megismernie, hogy a választott önkormányzatok hogyan gazdálkodnak a közösség vagyonával és polgáraikra nézve milyen szerződési kötelezettségeket vállalnak. 2009. májusában a bíróság – osztva önkormányzatunk álláspontját- kötelezte a fővárost a szerződések kiadására és a nyilvánosságra hozatalára. Ezt az ítéletet a Fővárosi Bíróság 2010. januárjában helyben hagyta.
Akkor az Ön asztalán is lehet már a szerződések egy-egy példányából. Mi áll bennük?
Lehetne, de nincs, hiszen a fővárosi önkormányzat a bírósági döntés ellenére sem adta át számunkra. Ami annál is furcsább, mert jogi képviselőjük a tárgyalóteremben meghallgatta a bírói ítéletet. Ahogyan a végzés hozzánk is megérkezett, minden bizonnyal a fővárosba is jár posta.
Mi lesz a folytatás?
Újpest bírósági végrehajtást kérhet. Vagy egy másik lehetőséggel él: büntető feljelentést tehetünk közérdekű adatok eltitkolása miatt.
„A közszolgáltatásnak nem tesz jót a privatizáció, az ivóvíz és a szennyvízelvezetés közegészségügyi szempontból is lényeges”
A privatizációs szerződések a fővárosban 23 kerületet érintenek. Miért csak Újpest ragaszkodott a betekintéshez, a nyilvánosságra hozatalhoz?
Polgármester tásaim többsége udvarias, tisztelettudó viszonyra törekszik a fővárosi városvezetőkkel. Tartottak az esetleges kényelmetlenségektől. Engem is ért olyan kritika, hogy sokakkal konfrontálódom. Nekem az az álláspontom, hogy bárki csinálhatja a maga dolgát úgy, hogy ne sértsen vele másokat. Sajnos olyan világban élünk, hogy az ember bármennyire is biztos a maga igazában, sokszor csak a bíróság útján tudja érvényesíteni azt. Régi vesszőparipám, nem jó, ha a politika a szakmaiság elé kerül. Arról értesültem, a fővárosi képviselők annak idején nem a közműszerződés-tervezetek egészét, csak egy kivonatát kapták meg, úgy szavaztak. Így a fővárosi képviselők sem lehettek információval a segítségemre. Időközben birtokomba került a szerződés egy példánya, de azt nem hozhattam nyilvánosságra a bíróság döntéséig. Podmaniszky Frigyes , aki több mint harminc évig volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke, ha köztünk élne, már a privatizáció tényét is megkérdőjelezné. Én is úgy vélem, a közszolgáltatásnak nem tesz jót a privatizáció, az ivóvíz szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés közegészségügyi szempontból is lényeges. Ráadásként minden évben emelik a használati díjat, szinte már adóként működik. Meggyőződésem, hogy nem kellene évről-évre többet fizetnünk otthonainkban a víz-és csatornadíjért
Teljesen lehetetlen a szakma és a politika akarat egyeztetése?
Nemcsak akarat kérdése, például a pénz is közrejátszik. Meggyőződésem, ha az önkormányzati igazgatás megfizetné a tehetséges szerződés készítőket, nem készülnek olykor a szerződés hosszú távra gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyó munkák, és nemcsak a magánszférában lehetne fellelni jó szakembereket. Mintha még most is élnének a mikszáthi –korban tapasztaltak, hogy például a hely határozza meg a tudatot. Húsz éves polgármesterségem alatt két olyan újpesti országgyűlési képviselő esetében tapasztaltam, hogy rendszeresen szeretnének tájékoztatni a parlamenti munkájukról. Kikérték a véleményemet több témában. Egy-egy interpellációval nemcsak letudták a dolgot, hanem folyamatában is nyomon követték.
Ön egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: a főváros szinte működésképtelen. Több újpesti témában nincs visszacsatolás. Vagy ha mégis, milyen következményei lehetnek a szerződésekben foglaltaknak?
Nem is a mostani közgyűléstől remélek már érdemi munkát. Egy bírósági döntés végrehajtását azonban joggal elvárom. Mivel a szerződések nyilvánosak lesznek, bárki végiggondolhatja és, reményeim szerint a fővárosi önkormányzat, a leendő főpolgármester is felülvizsgálhatja a privatizációs szerződéseket. Mindenképpen ki kell dolgozni egy olyan ellenőrzési és működtetési rendszert, amely megfelelő garanciát ad arra, hogy Budapest vállalatai – akár köztulajdonban maradva is – pazarlás nélkül , hatékonyan és nyereségesen dolgozzanak.
A sajtótájékoztatón szó esett a „ levegőben lógó” képviselői létszámcsökkentésről. Miközben ön a javadalmazást korlátozná és nem a létszámot…
„A döntéshozók létszáma a szűk körben döntést hozó tanácsi végrehajtó bizottságok létszámánál is kisebb lehet”
A véleményem nem változott. Sajnálom, hogy az egyik szakmai szövetség vezetője, aki általam is nagyra becsült polgármester, 100 milliárdos megtakarításként értelmezi a képviselő testületek felezését, és azt mondta: sok a párhuzamosság a kerületi és a fővárosi önkormányzat munkájában. A szám túlzó, számításaim szerint 1,2 milliárdos lehet a megtakarítás, és várom a példákat a párhuzamosságokra is. Nem kell valótlanságokat állítani, és más területekkel példálózni. Kerületi polgármesterként én sem veszem a bátorságot, hogy a megye és vidék önkormányzati viszonylatába beleszóljak. A demokrácia csorbulását látom a létszámcsökkentésben, a döntéshozók létszáma a korábban igencsak szűk körben döntést hozó tanácsi végrehajtó bizottságok létszámánál is kisebb lehet. Az önkormányzati reform általam szorgalmazott részének ez csak egyik eleme. Fontos az önkormányzati bizottságok számának drasztikus csökkentése . A törvény által kötelezően előírt 3 bizottság mellett több mint működik Újpesten is. Az önkormányzatok olykor családokat is eltartanak, nem egyedi eset, hogy a képviselő házastársa, gyermeke delegált egy újabb bizottságban, vagy felügyelőbizottsági, igazgatósági tag. Jogviszony és felelősség nélkül. Néhány hét múlva több információnk lesz, bár az őszi választásra tervezett módosítások esetében már késésben van a jogalkotás. A polgármesteri hivatalokban mindenütt az egyéni választókerületek kijelölésén dolgoznak. Bármilyen változás esetében a hivatalnokoknak sajnos újra kell kezdeniük ezt a munkát.