Rendőrségi hírek

  •  
  •  
  •  

Rendőrautót rongált a feldühödött férfi, amikor igazoltatni próbálták a Szent István téren. EGyszerű közlekedési szabálysértésnek indult az ügy, de a végén az igazolást megtagadó férfi a rendőrkapitányságon kötött ki.

Normal
0

21

false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}

Közlekedési bírság helyett előállították

 

Január harmadik szombatján olyan esettel találkoztak az újpesti rendőrök, amikor egy egyszerű intézkedésből – egy közlekedési szabálysértés kapcsán – bonyodalmas ügy kerekedik.

A hétvége első napjának reggelén egy közlekedési szabálysértésre lettek figyelmesek a járőrök: a Szent István térnél egy autó az út jobb oldalán, menetiránnyal szemben parkolt. A rendőrök odamentek az autóhoz, a benne ülő férfit igazoltatták, s kérdőre vonták. A járműben ülő D. Gábor már a kérdést is nehezményezte, zaklatásnak vette a rendőrök érdeklődését.  Kisebb huzavona után átadta a gépkocsi papírjait, valamint a jogosítványát, ám közölte, hogy a személyi igazolványát nem hajlandó átadni.

Mivel azonban az igazoltató rendőr a közlekedési szabálysértés miatt feljelentést kívánt tenni a férfi ellen, ragaszkodott a személyi igazolványhoz is. D. Gábor továbbra sem mutatkozott készségesebbnek, megtagadta az irat átadását, ám egy hirtelen ötlettől vezérelve elővette a nála lévő fényképezőgépet és bőszen fotózni kezdte az intézkedő rendőröket. A rendőrök kérték, hogy hagyja abba a fényképezgetést és inkább adja át a személyi igazolványát. Erre D. Gábor még arrogánsabb hangnemben – immáron kiabálva – trágár szavakkal illette a rendőröket. Szidta őket többek között az életkoruk miatt, dicsekedett katonai rendész múltjával, és problémázott azon, miért éppen őt vették elő a rend őrei, miért nem inkább a bűnözőkkel foglalkoznak.

Ekkor már elfogyott a rendőrök türelme is, közölték a szabálysértővel, hogy amennyiben továbbra sem működik együtt, elő kell őt állítaniuk a kerületi rendőrkapitányságra. Talán ez a mondat lehetett a kulcs, hiszen D. Gábor erre elővette tárcájából az igazolványát, és bár újabb sértegetések kíséretében, de a rendőrautóra helyezte azt.

Már jóideje tartott az igazoltatás, amikor megérkezett D. Gábor felesége, aki szintén nekiesett a rendőröknek, kötözködésnek vette az intézkedést. Közölte, hogy ő csak a piacra szaladt be, a férje addig rá várt az autóban. A rendőr közölte az asszonnyal is az elkövetett szabálysértéseket, valamint azt, hogy amennyiben a férje nem hajlandó befejezni jogsértő viselkedést és megszüntetni a szabálysértést, kénytelenek lesznek előállítani a kapitányságra.

D. Gábor még mindig nem fejezte be a rendőrök szidalmazását, sem a fényképezgetést. A rendőr ekkor felszólította D. Gábort arra, hogy menjen vele és kollégájával a rendőrségre. A férfi most sem volt készségesebb, mint eddig.  Kiabált, szitkozódott és ellenkezett.

Már mindkét rendőr próbálta D. Gábort besegíteni a rendőrautóba, ám az kitámasztotta magát, ellenkezett, nem könnyítette meg a rend őreinek munkáját, sőt még arra is maradt eközben energiája, hogy tovább szitkozódjon, kiabáljon. A feleségét is utasította, hogy hívja fel egy ismerősüket, az majd állítólag segít őt kihozni a rendőrségről.

Ekkor a feleség fotózott tovább, alaposan dokumentálták az intézkedést. A nő felhívott valakit, és kérte az egyik rendőrt, beszéljen a vonal túlvégén lévő ismerőssel, aki kérni szeretne tőle valamit. A rendőr közölte, hogy ő bizony nem beszél senkivel.

Hosszas huzavona után D. Gábort sikerült betuszkolni a rendőrautóba, aki ott éppen az autón töltötte ki a bosszúját, elkezdte az ajtót rugdosni. Közben persze, tőle megszokott módon fennhangon, szavait nem válogatva káromkodott.

Míg a rendőrök jelentették, hogy beszállítanak egy urat a kapitányságra, D. Gábor nem nyugodott, megpróbált kiszállni az autóból. Ezt sikerült megakadályozni, ekkor újabb szitokroham érkezett, amelyben már-már könyörgőre fogta emberük: közölte, hogy ő együttműködött, odaadta az iratait, nem is érti, miért csinálják ezt vele, de csinálják csak, majd a bíróságon találkoznak.

D. szűknek találta az autót, tovább rugdosódott, immáron az első ülés támláját is célba vette. Persze eközben mondta a magáét.

Ezzel a magatartásával D. Gábor rémületet és megbotránkozást váltott ki a környékbeliekben. Mivel hétvége volt, a környék eléggé forgalmas olyankor, számos szemtanúja akadt a huzavonának.

D. Gábort végül bevitték a rendőrkapitányságra, ahol a további eljárást is lefolytatják vele szemben.