Hatvan éve végezték ki Sándor István szalézi szerzetest. Életére és halálára előadásokkal, felolvasással, filmvetítéssel, beszélgetésekkel emlékeztek a Terror Háza Múzeumban.
Sándor Istvánt, az Újpesten élő és tevékenykedő vértanút a kommunista rezsim koncepciós perben elítélte, és 1953. június 8-án kivégezte. Február 22-én abban az épületben emlékeztek a szerzetesre, amelyben annak idején vallatták, kínozták, fogva tartották, a Terror Háza Múzeumnak helyet adó, egykor rettegett Andrássy út 60.-ban.
“Csak ha van a szívünkben kellő alázat, kaphatunk esélyt arra, hogy Sándor István mártíromságának üzenetét felfogjuk. Ő az igazság és a szeretet jótékony, személyétől független üzenetének közvetítésére vállalkozott. Mára olyan áldássá vált számunkra a sorsa, amire építkezhetünk” – mondta megnyitóbeszédében dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Sándor István életét és halálát mutatták be a múzeumban előadásokkal, felolvasással, filmvetítéssel, beszélgetésekkel. A Szalézi Társaság mindig is ápolta mártír szerzetesének emlékét, akinek élete példaként szolgál a szaléziaknak.
“Nekünk azért fontos az ő személye, mert életével megvalósította azt, amit egyházalapító atyánk, Don Bosco tanított. Sándor István egyszerű ember volt, nem túl jó bizonyítvánnyal, egy közülünk. Élete arra jó példa, hogy a hit segít a legnagyobb megpróbáltatások elviselésében is. A végsőkig kitartott a meggyőződése mellett és a közösség mellett” – mondta lapunknak P. Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök. Az eseményen részt vett Alberto Bottari de Castello érsek, az Apostoli Szentszék magyarországi nunciusa. Újpestet dr. Molnár Szabolcs alpolgármester képviselte, és Hladony Sándor, továbbá Ozsváth Kálmán önkormányzati képviselők is ott voltak az emléknapon. A megnyitóbeszédek után Lux Ádám színművész olvasott fel részleteket Sándor István vallomásából és az akkori szalézi tartományfőnök, Ádám László könyvéből. Majd bemutatták Dér András rendező Isten szolgája, Sándor István szalézi vértanú című fikciós dokumentumfilmjét.
“Minél többet olvastam Sándor Istvánról, annál inkább megfogott a története. Egy teljesen átlagos, nem kiemelkedő, de nagyon jólelkű, egyenes ember volt. Könnyen talált hangot a fiatalokkal, focizott, színjátszó csoportot csinált nekik. És ezer fokon égett benne a hit. Az volt a tragédiája, hogy egy abszurd, sötét rendszerben élt, amely ezt a hitet bűnként kezelte, és halállal torolta. Története filmre kívánkozott” – mondta a rendező.
A film után az érdeklődők előadásokat hallhattak Sándor István boldoggá avatási eljárásáról. “Rekordidő alatt ment végig a boldoggá avatási eljárás. 2006-ban indult el itt az egyházmegyében, és mostanra már a római folyamatok is a végére értek. Ez önmagában csodával ér fel. Bízzunk benne, hogy XVI. Benedek egyik utolsó vagy az új Szentatya egyik első intézkedéseként boldoggá avatják” – vélekedett erről a tartományfőnök.
Juhász Mátyás