A tulajdonos önkormányzat és a dunakeszi repülőteret évtizedek óta használó, és saját pénzéből fenntartó repülőklub semmiben nem ért egyet. Amíg a repülősök nem szerződnek a hivatallal, nem szállhatnak fel. Budapest környékének legforgalmasabb sportrepülőterén megállt az élet.
Szeptember 30. óta nem szállhatnak fel a vitorlázó- és motoros repülőgépek a dunakeszi reptéren, mert a hatósági üzembentartási engedély lejárt, az önkormányzat pedig nem adta meg a továbbiakra, és feltételhez köti a tulajdonosi hozzájárulást.
Gyöngyösi András, a Dunakeszi repülőtéren működő Opitz Nándor Repülőklub tagja, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnöke; és Vámosi Miklós, a klub repülőszakosztályának vezetőségi tagja szerint a tavalyi helyhatósági választások óta az új önkormányzat részéről egyre erősödött a nyomás, hogy a klubok fizessenek a reptérért, végül Dióssi Csaba polgármester megtagadta a tulajdonosi hozzájárulást.
“Háromszáz ember társadalmi munkában dolgozott itt, de most nincs engedélyünk, nem felügyeljük a légteret. Érvényes használati szerződésünk van, de mivel nincs tulajdonosi hozzájárulás, nincs hatósági engedély, a reptér nem üzemel. A klubházba van bejárásunk, de nem repülhetünk. A hivatal nem rak pénzt a reptérbe, a polgármester azt mondja, a tulajdonos szeretné a tulajdona hasznát látni, de eddig semmit nem költött az ingatlanra.”
“A klub semmilyen támogatást nem kap, sem az önkormányzattól, sem mástól, a reptérrel kapcsolatos költségeket évtizedeken át maga fizette. A tervezet szerint kb. évi 10 milliót kellene fizetni a reptér használatáért, sporteszközök tárolásáért. Az Opitz éves költségvetése nagyjából 13 millió forint, az adók 1 százalékából évi 500-800 ezer jön össze, a többit a klubtagok befizetéseiből, az oktatásért, tanfolyamokért kapott pénzből fedezzük. A 2000-ben leégett klubházat mi magunk építettük újjá.”
A dunakeszi repülőtér hasznosításának története
– az ötvenes évek óta vitorlázórepülőtér, a századfordulóig az MHSZ kezelte, azután a repteret használó sportklubok, az állami tulajdonú sportcélú ingatlanok helyzetét az 1996. évi LXV. törvény rendezte
– a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2003. február 28-án átruházta a repülőtér tulajdonjogát Dunakeszi önkormányzatára
– a város a 90 hektáros terület, három hangár (3400 m2), plusz 700 m2 épület, valamint műhelyek, garázsok, benzinkút tulajdonjogát kapta meg
– az önkormányzat vállalta, hogy az ingatlant 15 évig sportcélra használja, és a szerződéskötés pillanatában ott lévő kluboknak (MALÉV Repülőklub, Opitz Nándor Repülőklub) használatba adja
– az Opitz 2004 június 15-én erre a 15 évre megállapodott az önkormányzattal a repülőtér ingyenes használatáról, és vállalta az ingatlan karbantartását, szükséges felújítását, a közüzemi díjak megfizetését
-az önkormányzat 2011. május 31-én rendeletet alkotott a repülőtér használatáról és hasznosításáról, a díjtáblázat alapján a hivatal használati és tárolási díjakat akar szedni a repülőktől
– a Pest Megyei Kormányhivatal, mely a törvényességi felügyeletet gyakorolja az önkormányzat felett, törvényességi észrevételt tett, és felszólította a képviselőtestületet, hogy szüntesse meg a jogsértést és helyezze hatályon kívül a törvénytelen rendeletét
Dióssi Csaba polgármester szintén a hasznosításban látja a reptér problémáját. “Ez komoly vagyona a városnak, amivel gazdálkodni kell, tavaly télen döntöttünk úgy, hogy a Dunakeszi Közüzemi Kft. vegye át a repülőtér üzemeltetését. Feladatunk, hogy saját vagyontárgyunk után mi szedjük a pénzt, akár az Állami Számvevőszék is észrevételezhetné, ha nem így teszünk.”
A területet ingyen és feltételekkel, sporttevékenységre kapta meg a város, fel sem merült, hogy ne arra használja. “A repülőklubok hasznosították a repteret, úgy használták, mintha a sajátjuk lenne, gazdasági tevékenységet végeztek, bérleti díjat szedtek, oktattak, bérrepültettek, ebből jelentős bevételük származott. Igazából fogalmunk sincs, mekkora ez az összeg, azt sem tudjuk, a repülősöknek mekkora költségeik vannak, és azt sem, hogy a szerződéskötések után mekkora bevétellel számolhatunk. Nem számoltuk ki, nem üzleti alapon közelítjük meg a kérdést, nem a gazdasági kényszer vitt rá minket.”
A polgármester alapvetően emocionális szempontból beszél az ügyről. “Abnormálisból normális működést akarunk, együttműködésben gondolkozunk, ez eddig mindenkivel sikerült, csak a reptérhasználókkal nem. Mindenütt természetes, hogy bérleti díjat kell fizetni, fenn fogjuk tartani a repteret, óvni fogjuk az állagát.”
(Forrás: sportgeza.hu
Fotó: index.hu, Huszti István)