Megkezdte munkáját az Újpest 2020 program keretében létrehozott három munkacsoport, amelyek feladata az Integrált Településfejlesztési Stratégia előkészítése. A csütörtöki első találkozón a Gazdasági munkacsoport tekintette át Újpest gazdasági helyzetét, a város erősségeit, gyengeségeit, a rendelkezésünkre álló lehetőségeket és az esetleges veszélyeket.
A Gazdasági munkacsoport mintegy három órás konzultációján helyi vállalkozások, civil szervezetek, az önkormányzat képviselői, pártok és szakértők vettek részt. Az eseményen megjelent a BKIK kerületi tagcsoportjának képviselője is.
Nyitóbeszédében Karácsony Krisztián, az ITS kidolgozásának koordinálásával megbízott tervező cég képviselője ismertette az általuk készített SWOT analízis főbb pontjait, és kérte a résztvevőket, hogy saját tapasztalataik, ismereteik alapján egészítsék ki az elmondottakat annak érdekében, hogy a felmérés a lehető legpontosabb képet adja a város gazdasági helyzetéről.
Mint elmondta, az Újpest 2020 programhoz készített elemzésből kiderül, hogy az újpesti GDP a fővárosi kerületek között az egyik legmagasabb, és budapesti átlag felett van az újpesti vásárlóerő értéke is. Ez utóbbi a demográfiai összetételnek köszönhető többek között, hiszen magas a keresőképes lakosság aránya a városban – tudtuk meg. A kiemelkedő GDP az itt megtelepült, vagy évtizedes múltra visszatekintő nagyvállalatok jelenlétének köszönhető. Új eleme az újpesti gazdaságnak az idegenforgalom, amely eddig nem igazán volt jelen Újpest életében, ám az Aquaworld, és a hozzá szorosan kapcsolódó szállodakomplexum mára kimutatható eredményeket produkál a helyi idegenforgalmat illetően.
A munkaértekezleten szóba került az klasszikus értelemben vett városközpont hiánya, amelyhez a Szent István tér és környéke jó alapot nyújthat, de a közösségi térhez nem tud közösségi élmény kapcsolódni, hiszen egy ilyen Városközpontban a teret nem elsősorban és kizárólag a jelenlegi profilú boltoknak, hanem kávézóknak, éttermeknek kellene körülvenni. A felvetésre egyébként dr. Molnár Szabolcs alpolgármester reagált, aki elmondta: a javaslat nyitott kapukat dönget, hiszen a képviselő-testület elfogadta a Szent István tér és környékének rehabilitációs tervét, így a hiányolt városközpont a klasszikus funkciókkal együtt a jövőben megvalósul.
Szó került a szakirányú oktatás fontosságáról, illetve annak fejlesztéséről. Mint Hegyaljai István, a BKIK tagcsoportvezetője elmondta, véleményük szerint a helyben lévő, jól képzett szakmunkaerő komoly vonzerőt jelenthet a cégeknek, és a szakoktatás fejlesztése középtávon versenyelőnybe hozná Újpestet a nagyberuházások idetelepítéséről folyó tárgyalásokon.
A település földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan, kiemelt hangsúlyt kellene helyezni a logisztikai funkció fejlesztésére, hiszen mind az EKR, mind a jövőben bevezetendő dugódíj miatt a szállítmányozók számára költséghatékony megoldás lenne egy (vagy több) logisztikai elosztó bázis. Ez nemcsak az M3 felől Újpestre érkező közúti, de a vasúti teherszállítmányozás esetében is hasznos lehet, Újpestnek pedig célszerű lenne kihasználnia ezt a lehetőséget – hangzott el a megbeszélésen.
A közlekedéssel kapcsolatban ezúttal is felvetődött a 3-as metró vonalának meghosszabbítása Káposztásmegyerig, de szó esett arról is, hogy például éppen az Aquaworld – és az általa termelt idegenforgalmi bevétel – miatt célszerű lenne a tömegközlekedés szerkezetének átgondolása is, annak érdekében, hogy a külföldi látogatók akár a Belvárosból is kényelmesebben érjék el az egyébként tömegközlekedéssel jelenleg csak nehezen elérhető komplexumot. Ehhez kapcsolódóan felvetődött a BuBi hálózat fejlesztésének szükségessége is. Az idegenforgalommal kapcsolatban természetesen ismét szóba került a Dunapart és a Tungsram strand ügye is. Ez utóbbiak a lehetőségek között szerepeltek, bár mindkét esetben tulajdonjogi viszonyok miatt egyelőre nagyon nehéz bármilyen előrelépést tenni.
A gazdasági élet fejlesztésére vonatkozóan elhangzott, hogy kisvállalatok számára létrehozott úgynevezett inkubátortelepekkel is erősíteni lehetne Újpest gazdasági vonzerejét. Felvetődött az is, hogy szükséges lenne visszatérni a város gazdasági hagyományaihoz, mint a bőr- vagy a bútorgyártás. A javaslattal kapcsolatban Bartók Béla, az önkormányzat szakbizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a nehézkes, komolyabb pénzügyi terhet jelentő hagyományos ipar újraélesztési kísérletei helyett a korszerű, modern gazdasági tevékenységek, mint például az informatika fejlesztésére kell koncentrálni.
Abban mindenki egyetértett, hogy Újpest egyik legfőbb erőssége a nagyon hangsúlyos lokálpatriotizmus, amelyre alapozva speciális gazdasági terv kidolgozására is lenne lehetőség. A város erősségei között sorolták még fel a javuló iskolázottsági mutatókat, a vállalati kkf jelenlétét, az előnyös közúti és vasúti közlekedési adottságokat, de szerepelt a felsorolásban a fejleszthető barnamezős területek megléte, a kiépült kiskereskedelmi hálózat, és a megújuló energiaforrások elérhetősége is.
Ezek mellett persze gondot jelent például az elmúlt évtizedekben átalakult és elaprózott tulajdonosi szerkezet az egykori nagyvállalati telephelyeken, ami önmagában is nehézzé teszi a modernizációt vagy az esetleges funkcióváltást. Konfliktusforrást jelent az is, hogy az ipari területek néhol a lakóterületekbe ágyazódnak, amely szintén a fejlesztések gátja lehet, és a megoldás is problémás, lévén Újpest szűkölködik nagyobb befektetésre alkalmas szabad iparterületekben. A magas színvonalú középfokú szakképzés jelenléte ellenére a szakértők szerint nagyon hiányzik Újpestről egy természettudományi, műszaki felsőoktatási intézmény is, annak ellenére, hogy az egyetemi, főiskolai szintű képzés a humán területeken jelen van a városban.
Veszélyforrás a város gazdasága számára, hogy a térségben nagyon erős a versenyhelyzet a befektetéseket, fejlesztéseket illetően. Ez annak ellenére is további lépésekre ösztönöz, hogy a mutatók szerint Újpest az egész észak budapesti térség vezető gazdasági motorja.
Mindezek mellett Újpest rendelkezik megfelelő potenciállal ahhoz, hogy a gazdasága tovább fejlődjön, amelyhez segítséget nyújthatnak az olyan lehetőségek, mint a lakásépítési konjunktúra, illetve az, hogy az újpesti ingatlanok folyamatosan, és tartósan felértékelődnek vagy az, hogy a gazdasági szektort támogató pályázatok segítik a barnamezős területek megújítását. További lehetőség a szabadidős kultúra és az idegenforgalom erősödése, vagy a kiskereskedelmi piac átrendeződése amely erősítheti a hagyományos utcai kereskedelmet a nagy plázákkal szemben .
A Gazdasági munkacsoport munkája a mostani helyzetelemzés, és értékelés tapasztalataiból kiindulva az előzetes célrendszer, az akcióterületek, fejlesztési elképzelések átbeszélése lesz. A következő napokban szintén megtartja első ülését az Újpest 2020 program másik két szakmai grémiumja, a Környezeti és a Humán Munkacsoport is.