Sajnos még mindig nem egyértelmű mindenkinek, hogy feltakarítsa a saját kutyája ürülékét. Pedig amellett, hogy tisztasági szempontból problémás, súlyos bírság jár érte, és számos betegséget el lehet kapni az „ottfelejtett” csomagtól.
Az Újpesti Napló egyik olvasója, Orosz Adrienn kétségbeesetten jelezte, hogy az újpesti Török Ignác és Csokonai utca környékén számos alkalommal találkozik az utcán hagyott kutyakakával. Az olvasó ráadásul azt feltételezi, hogy egy nagyon súlyos kutyabetegséggel, a giardiával fertőzött volt a kutyapiszok. Orosz Adrienn leszögezte, bár nem állatorvos, de tapasztalatból tudja, milyen a betegséggel fertőzött széklet.
„Osztom a nézetet, hogy a giardia egészen pontos megállapításához laboratóriumban kellene megvizsgálni a „dolgot”, de eleve úgy is fogalmaztam, hogy „giardiásnak tűnő”, tehát nekem szemre annak látszó dolog volt. Onnan ismerem a tüneteket, hogy korábban a 7. kerületben laktam, ahol a kutyám megfertőződött a giardiával, és láttam a betegség tüneteit. A labor is kimutatta a fertőzést, de végül sikerült megmenteni a kutyát.”
Mindenkor köteles eltávolítani!
Nagyon szomorú, hogy ismételni kell, de akár fertőzött, akár nem, a kutyaürüléket kötelező felszedni. A legkomolyabb érv a kutyatartók ellen, hogy nem gondoskodnak a köztisztaságról. Minden gazdinak tudnia kell azonban, hogy hiába a gondos oltási program és a féreghajtás, a kutyaürülék fertőző hulladékként lehet jelen az utcán, így nemcsak esztétikai, de egészségügyi problémát is jelent. A NÉBIH kutyakötelesség című hivatalos útmutatója is egyértelműen fogalmaz:
„A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. Kutyák iránt közömbös vagy kifejezetten állatbarát embereket is kutyaellenessé tehetünk, ha ezt az egyszerű együttélési szabályt nem tartjuk tiszteletben. „Aki „elfelejt” eltakarítani a kutyája után, az köztisztasági szabálysértést követ el, a 196. § (1) bekezdés b) pontja szerint.”
Komoly bírság jár érte!
Mohai Zoltán, az Újpesti Önkormányzati Rendészet osztályvezető-helyettese arra kér mindenkit, hogy vegye komolyan, és sajátítsa el a felelős állattartás szabályait és kötelezettségét.
„A legfontosabb, hogy mindenki használjon pórázt a kutyájánál, mivel így könnyen ellenőrizhető, hogy mikor végzi el a dolgát, míg a szabadon engedett kutyánál ez nem mindig látható. A kutyafuttató kivételével, aki nem tartja pórázon a kutyát, büntetésre számíthat. Ugyancsak megbírságolják azt a kutyasétáltatót, aki nem tudja bemutatni az ebürülék felszedésére használt zacskót. Fontos, hogy nem lehet azzal védekezni, hogy épp most használta el az utolsó zacskót, mindig tartania kell magánál a gazdának extra kakis zacskót, különben bírságra számíthat, amelyre a közterület felügyelet jogosult.”
Mohai Zoltán ismertette a vonatkozó jogszabályokat is. A 2012. évi II. törvény kimondja, hogy szabálysértést követ el az, aki nem gondoskodik az eb által okozott szennyeződés eltávolításáról.
Létezik továbbá a 17/2015 V. 29-én keltezett önkormányzati rendelet, amelyben meghatározták a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ebben is szó van arról, hogy kötelező bemutatnia a szennyeződés felszedésére szolgáló zacskókat a kutyatulajdonosnak.
„Aki ezt elmulasztja, vagy nem szedi fel a kutyaürüléket, egyszerre két eljárással, köztisztasági és közigazgatási eljárással is számolnia kell, szabálysértést és szabályszegést is elkövet. Az önkormányzati rendészet akkor lép közbe, amennyiben nem szedi össze az ürüléket, viszont pórázon van a kutya. Ebben az esetben a bírság 5-től 50 ezer forintig terjed. Amennyiben vitatja a gazda a bírság jogosságát, úgy igazoltatásra kerül sor, majd az önkormányzati rendészek átadják az ügyet a BRFK IV. kerületi Rendőrkapitányságának, amelyik eljárást indít a vitatkozó kutyatulajdonossal szemben.”
Mohai Zoltán azt is elmondta, amennyiben állampolgári bejelentést kapnak, hogy valamely területen sok a kutyapiszok, akkor fokozott jelenlétet biztosítanak azon a helyszínen.
Rengeteg fertőzést hordoz
Az Újpesti Napló megkérdezte dr. Király Péter állatorvost, a Rex kutyaotthon alapítóját, milyen egészségügyi veszélyei vannak az otthagyott „csomagnak”. Nos, veszélyesebb, mint az sejthető, mivel nemcsak kutyáról kutyára terjedő betegségek kaphatók el, hanem zoonózis is előfordulhat, azaz rengeteg az állatról emberre terjedő betegség is, amit a kutyagumi terjeszthet. Egy felmérés szerint 3 kezeletlen kutyából legalább 1 ürülékében kimutathatók a féregpeték.
„A kutyáktól, macskáktól és egyéb házikedvencektől vagy akár vadon élő állatoktól elkapható fertőző betegségek száma száz felett van. Különösen a gyerekek, a terhes anyák, az idős emberek és krónikus betegek esetében nagyobb a rizikó, ám azoknak nincs mitől félniük, akik az alapvető higiénés szabályokat betartják.”
Milyen betegségeket kaphatunk el állatoktól?
Kezeletlen kutyák és macskák ürüléke leginkább bélférgek okozta betegséget terjeszthet, leggyakrabban toxocariasist. A macskák ürüléke leginkább a terhes anyákra jelent veszélyt, hisz az abban ritkán előforduló egysejtű élősködő – a toxoplasma – magzatkárosodást okozhat. – A Giardiasis kellemetlen tünetekkel járó emésztőrendszeri betegség. Ez a betegség kutyán és macskán egyre gyakrabban bukkan fel, állatokra és emberekre egyaránt fertőző, zoonózis útján is terjed.
A vadon élő emlősállatok (róka, patkány, denevér, hörcsög) veszettséget terjeszthetnek elkóborolt háziállatra is, ezért fontos az évenkénti veszettség elleni védőoltás beadatása házi kedvenceinknek.
A vadon élő fertőzött rágcsálók bolhái pestist terjeszthetnek, és vizeletükkel terjed a leptospirosis is.
„A felelős állattartás fontos szabálya, hogy az ember-állat társbérlet nem jelenthet veszélyt egyik fél számára sem. Ezért a legfőbb tanács az, hogy kérjük ki az állatorvos véleményét a veszélyekről és azok megelőzéséről mielőtt állattársat vinnénk otthonunkba”
– hangsúlyozza dr. Király Péter. Erősen bízunk benne, hogy nem szükséges több érv annak érdekében, hogy mindenki sajátítsa el a felelős állattartás elemi szabályait, és takarítson össze házikedvence után.