A csernobili atomkatasztrófának állít emléket, és a kihalt várost mutatja meg kollégánk, Várai Mihály fotóriporter kiállítása, amely pontosan a robbanás huszonhetedik évfordulóján nyílt meg a Karinthy Frigyes Művelődési Házban. A megnyitón dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő a fotográfia méltatása mellett azt mondta, hogy amit ezeken a képeken látunk, annak nem szabadott volna megtörténnie.
– Bár művészetnek tekintjük, tudjuk, hogy a fotográfia valójában az újságírás részeként jelent meg. A képzőművészettől abban különbözik, hogy amíg a fénykép meglévő vagy egykori valóságot képes megmutatni, és attól elvonatkoztatni a szemlélőt, addig a képzőművészet olyat is megjeleníthet, ami sohasem létezett – méltatta magát a mesterséget dr. Hollósi Antal. Hozzátette: – Amiket ezeken a képeken láthatunk, annak sosem lett volna szabad megtörténnie.
Rátki János, a Kaposvári Egyetem fotográfia tanszékének mestertanára azt mondta, ezek a fotók nem csupán a pusztulás mementói. A természet és az ember harcát tárják elénk, a „nyugalmi helyzetet”, kiürült és kifosztott várost ábrázoló képek azonban beférkőznek a tudatunkba, és később kezdenek el hatni.
.jpg)
– Jó, ha tudjuk, hogy a kiállított képsorokon a Föld jövőjét látjuk. A természet nem védekezik, hanem kivár, és lassan foglalja vissza mindazt, ami eredetileg is az övé volt – emlékeztetett Rátki.
Várai Mihály kollégánk a csernobili robbanás huszonötödik évfordulóján, 2011-ben másodmagával látogatott ki a bezárt atomerőműhöz és a mellette fekvő városba, Pripjatyba. Képein célzottan azt szeretné szemléltetni, hogyan viszonyul egymáshoz a természet és az egykor civilizált élettér, előbbi hogyan „kebelezi be” az utóbbit. Várai Mihály külön hangsúlyt fektetett arra, hogy amennyire lehetett, a lakóépületeket, intézményeket is megmutassa, egyfajta mementóként szolgálva ezzel az utókornak. Az önkormányzat a fotók előhívási költségének nagy részét átvállalta, ezzel támogatva, hogy a képeket megismerhesse a közönség.
A csernobili útra a magyarok részéről Nyilas Gergely újságíró is elkísérte, aki szintén eljött a Karinthy Frigyes Művelődéi Ház galériáján tartott kiállításmegnyitóra, és külön méltatta a tárlatot.
– Sokan azt kérdezik tőlünk, nem féltünk-e, pedig inkább az a kérdés, hogy most nem félünk-e. A keleti kijárat felé ugyanis még mindig annyira erős volt a sugárzás, hogy még tíz perc ott-tartózkodás is ártalmas lehet. Amikor áthajtottunk ezen a szakaszon, felért egy valóságos üldözési jelenettel – emlékszik vissza Nyilas Gergely, aki egyben hozzátette: nem igazak a legendák a deformitással született állatokról, ők ugyanis azért tudtak visszatérni ide, mert az ember eltűnt a térségből.
Az újságíró egyben emlékeztetett arra, máig nem tudni pontosan, milyen további károkat okozott a robbanás, valamint hogy a fukushimai szerencsétlenség idején tapasztalt kapkodás egyértelmű jele annak, hogy nem tanultunk eleget a csernobili katasztrófából. Mint ismert: a csernobili atomdetonáció közvetlenül negyvenhét (!) halálos áldozatot követelt, csaknem hatszázezer embert ért erős sugárzás, négyezren haltak meg rákbetegségben, és nem kizárt, hogy további megbetegedések is összefüggésbe hozhatók vele.
A kiállítás május 22-ig mindennap 9–18 óra között tekinthető meg.
M. Orbán András