Teátrumi összefogás

  •  
  •  
  •  

Újpesten két színház is szórakoztatja a nagyérdeműt: az Újpest Színház és a Szép Ernő Színház. A két teátrum most együttműködésre készül.

 - Régi újpestiként és színházi emberként természetesen fi gyelemmel kísérem az Újpest Színház működését, nézem az előadásait, és azt vettem észre, hogy a gyermek- és ifjúsági darabok hiányoznak a repertoárjáról. Mivel nekünk ez a fő profi lunk, így adja magát az együttműködés, ami nekünk is jó, mert egy nagyobb struktúrájú színházban játszhatunk – mondja Szinovál Gyula, a Szép Ernő Színház igazgatója.

– Mi egy befogadó színház vagyunk, és ha játszik nálunk például a Madách Színház, akkor még inkább játszhat egy másik újpesti színház – teszi hozzá Dózsa László, az Újpest Színház művészeti vezetője. – És valóban, eddig nemigen voltak gyerekeknek szóló előadásaink, azaz mindenki jól jár a kooperációval.

Ezek az előadások megszerettethetik a színházat az újpesti ifjúsággal is, ami különösen fontos, mert belőlük lesz majd később a kultúrára éhes, színházba járó felnőtt nemzedék.

A két színház együttműködése ténylegesen október 23-án indul, mert a Szép Ernő Színház akkor mutatja be Ditzendy Attila Arisztid Született október 23-án című darabját a Polgár Centrum színpadán, vagyis az Újpest Színház kamaraszínházában. A monodráma Tóth Ilonkáról, az ’56-os mártírról szól, és az alkotók szándéka szerint közelebb hozhatja az ifjúsághoz 1956 történéseit. Tóth Ilonka szerepét Müller Zsófi játssza, az előadást rendezőként Szinovál Gyula jegyzi.

– Nem szobrot szeretnénk állítani Tóth Ilonkának ebben az előadásban, hanem a mi alternatív színházi eszközeinkkel megmutatni a történetét – mondja a rendező.

Dózsa László a forradalom tevékeny részeseként személyesen ismerte Tóth Ilonkát, így a darab különösen közel áll hozzá: – Láttam már egy összpróbát, és azt kell mondjam, remek előadás lesz. Pontosan közvetíti azt az érzést, amit átélt akkor egy halálraítélt. És az benne a csodálatos, hogy nemcsak bennem, akit szintén halálraítéltek akkor, indít el érzelmi asszociációkat, hanem majd a nézőkben is. Müller Zsófi remek alakításban, fantasztikus empátiával játssza el Tóth Ilonkát. Az ilyen előadásokkal lehet igazából megértetni ’56-ot a fi atalokkal.

J. M.