A főváros döntése alapján megkezdődött a metró-meghosszabbítás kiviteli terveinek elkészítése, a tervezés menetéről Wintermantel Zsolt polgármestert kérdeztük.
A metró meghosszabbítása régi időkre nyúlik vissza, sokan már csak legyintenek, ha a metróról hallanak.
Valóban, a „kékmetró” története már 1970-ben kezdődött. Legalábbis ami az építést illeti. Ekkor történt meg ugyanis az első kapavágás, és az építkezés egészen 1990-ig tartott. Sokan emlékszünk még arra, hogy az első szakasz a Nagyvárad tér és a Deák tér között húzódott. Aztán kiépült déli irányban Kőbánya-Kispestig, északon pedig az Élmunkás (ma Lehel) térig. Mindez tíz évbe került. A következő tíz év során adták át az Árpád-hídig, majd az Újpest-központig tartó szakaszt. A 3-as metró teljes hossza tehát 1990-ben érte el mai méretét, s azóta egy métert sem nőtt. Csak az ígéretek száma gyarapodott. 1990-től, a Demszky-érában más lett a prioritás, a régi terveket elfeledték vagy átdolgozták, egy halom elképzelést töröltek, és a metró fejlesztése megmaradt a rendszeres ígérgetések szintjén. Pedig a Káposztásmegyerig tartó szakaszt éppen úgy tervezték, hogy a lakóteleppel egy időben épüljön meg. Ez lett volna tehát az első olyan eset a főváros történetében, amikor egy épülő, új városrész tömegközlekedésének fejlesztését a lakótelep építésével egy időben és azzal összehangolva oldják meg.
A metró építése nem Újpest, de még csak nem is a Főváros erejéhez mért feladat. Állami segítség is kell. Mit tehet egy ilyen ügyben az Újpesti Önkormányzat? Mi itt Újpesten, amit lehet, ami tőlünk tellett megtettük. Én, személyesen, például még országgyűlési képviselőként elértem, hogy az első olyan költségvetésben, amelyre ráhatásom lehetett, szerepeljen forrás a káposztásmegyeri fejlesztések előkészítésére. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is, amely nélkülözhetetlen része a sikeres pályázatnak. Mi, itt helyben 2014-ben elkészítettük, és el is fogadtuk az M3 metró új szakaszát és végállomását is tartalmazó új, intermodális (több tömegközlekedési eszköz csomópontja) központ és környezetének szabályozási tervét. Mondhatjuk, „tisztára söpörtük az utat” a fejlesztés előtt. A BKK, valamint a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és a VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. közötti konzorcium által megkötött – nettó 2,899 milliárd forint értékű – keretmegállapodás keretében megkezdődött a részletes, mindenre kiterjedő kiviteli tervek elkészítése. Ezek a tervek képezhetik az alapját a tervezői költségbecslésnek, amely alapján lehetőség nyílik majd a központi forrásigények meghatározására.
A metró építése nem Újpest, de még csak nem is a Főváros erejéhez mért feladat. Állami segítség is kell. Mit tehet egy ilyen ügyben az Újpesti Önkormányzat? Mi itt Újpesten, amit lehet, ami tőlünk tellett megtettük. Én, személyesen, például még országgyűlési képviselőként elértem, hogy az első olyan költségvetésben, amelyre ráhatásom lehetett, szerepeljen forrás a káposztásmegyeri fejlesztések előkészítésére. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is, amely nélkülözhetetlen része a sikeres pályázatnak. Mi, itt helyben 2014-ben elkészítettük, és el is fogadtuk az M3 metró új szakaszát és végállomását is tartalmazó új, intermodális (több tömegközlekedési eszköz csomópontja) központ és környezetének szabályozási tervét. Mondhatjuk, „tisztára söpörtük az utat” a fejlesztés előtt. A BKK, valamint a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és a VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. közötti konzorcium által megkötött – nettó 2,899 milliárd forint értékű – keretmegállapodás keretében megkezdődött a részletes, mindenre kiterjedő kiviteli tervek elkészítése. Ezek a tervek képezhetik az alapját a tervezői költségbecslésnek, amely alapján lehetőség nyílik majd a központi forrásigények meghatározására.
V.A.