Krízistömb elbontása, parkosítás, bérlakásépítés, és ami a legfontosabb: az emberek, akiket ez a mindennapjaikban érint. Az Újpest Kapuja térségmegújítási projekt keretében szakmai konferenciát tartottak a lebonyolító konzorcium tagjai.
Ahhoz, hogy egy szegregátum – de akár nyugodtan mondhatjuk, hogy gettósodott környék – felszámolása sikeres legyen, sok mindenre szükség van, de legkevésbé a buldózerre. A területen ugyanis emberek élnek, az Újpest-szerte híres-hírhedt krízistömb lakói pedig esélyt kaphatnak a helyzetükből való kitöréshez. A bérlakásépítés és a parkosítás csak az azonnal és jól látható eredmények sorát bővíti, de az érintett emberi sorsok jobbra fordulása sok éves, összetett munkát kíván. Az Európai Unió társfinanszírozásával létrejött rehabilitációs beruházás keretében a szociális szempontok is előtérbe kerültek, így az Újpest Kapuja programot lebonyolító konzorciumhoz számos szervezet csatlakozott.
Medve Regina, a térségmegújítási program projektvezetője szerint az átfogó, több önkormányzati ciklust is érintő uniós fejlesztés nem pusztán arról szól, hogy a rendkívül elavult, sok esetben szinte életveszélyes, emberhez méltó életre alkalmatlan ingatlanokból korszerűbbekbe költözhetnek a lakók. A nagyon rossz anyagi és szociális körülmények között élő emberek, illetve családok arra is esélyt kapnak, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, hogy új, pozitív impulzusokhoz jussanak, és perspektivikusabbá váljon a jövőjük. Mózer Péter, az Újpest Önkormányzatának Szociális Intézményének igazgatója a konferencián arról beszélt, hogy a minimumjövedelmi célkitűzések mellett szükség van arra is, hogy a nehéz helyzetben lévők aktiválási programokban vegyenek részt, ami személyre szabott módon keresi számukra a rossz körülményeikből történő kilépési pontokat. Ennek egyik legfontosabb eleme a foglalkozási mobilitás megteremtése.
A konzorcium tagjaként az átfogó programok egyik részvevője a kerületi cigány nemzetiségi önkormányzat is. Molnár István Gábor, a szervezet elnöke arról beszélt, hogy az általuk működtetett tanoda már eddig is százas nagyságrendben segített a cigány és nem cigány gyerekeknek abban, hogy megállják a helyüket a közoktatás által támasztott követelmények között. Ugyanakkor sokszor a szülők is segítségre szorulnak, akik például sokszor nem is tudnak arról, hogy milyen jogosultságaik vannak, vagy éppen milyen segítségre számíthatnak a napi gondjaik leküzdéséhez.
Feladatot jelent, hogy a felszámolandó krízisterületen élők jelentős részének radikálisan megváltoznak majd az életkörülményei; mégpedig pozitív értelemben. Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity elnöke arról beszélt, hogy ebben már több évtizedes tapasztalatuk van. – Újpest önkormányzata nagyon bátor volt, hogy bennünket, mint külső civil szervezetet bevontak a programba – mondta Szegfalvi, hozzátéve: az együttműködés keretében felvettek négy új szociális munkást, akiknek csak az a feladata, hogy az akcióterületen élők problémáival foglalkozzanak.
Az Újpesti Kulturális Központra is fontos feladat hárul a kezdeményezésben. Belán Beatrix, az ÚKK vezetője arról beszélt a tapasztalatokat összegző konferencián, hogy nem csupán a fizikai szükségletek kielégítése tartozik hozzá a szociális szempontok érvényesítéséhez, hanem a kultúra közvetítése is. Megvalósult már a Ficak közösségi tér, amely nem csak programokat kínált a járvány miatti lezárás előtt, hanem találkozások helyszíne is volt. Belán Beatrix szerint ráadásul az is fontos, hogy a krízisterületen élők idővel bekapcsolódjanak a város programjaiba is, hiszen egy-egy előadás vagy koncert mindig társadalmi esemény is, az azon való megjelenés pedig a minőségi élet iránti igény kifejeződése.
A deszegregáció kérdése ugyanis nem pusztán anyagi kérdés, hanem rengeteg múlik a közösségi normák elsajátításán, másfelől pedig a többségi, jobb helyzetben élő lakosság befogadó szemléletének kialakításán is.