A Népszava szerint egy vészesen meggyengült magyar egészségügynek kell megküzdenie a koronavírus-járvány következő hullámával, ugyanis tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma.
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint ráadásul
az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet.
Soós Adrianna úgy látja, hogy a szociális ágazatban dolgozók száma is 13 ezer fővel csökkent, ami azért is aggasztó, mert az ő anyagi helyzetük még az egészségügyi dolgozókénál is rosszabb, ráadásul az egyszeri 500 ezer forintos központi jutalomból is kimaradtak.
A Népszava emlékeztet, hogy már korábban is nagyon kevés volt a kórházakban a szakember, főleg az intenzív ellátásban kellett nagy terhelés alatt dolgozni. Szeptembertől azonban még rosszabb lehet a helyzet.
A lap szerint a tömeges pályaelhagyásban közrejátszhatott, hogy sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, mert a veszélyhelyzet idején átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek.
A cikk szerint a körülményekre és a “fentről jött utasításokra” is sokan panaszkodnak az egészségügyi dolgozók közül, akik a járvány idején korántsem érezhették úgy, hogy megvédi őket a kormányzat:
A védőeszközökhöz hosszú hónapokig alig vagy egyáltalán nem jutottak hozzá. A háziorvosok, a kórházban dolgozók gyakran panaszkodtak ezek hiányára.
A lap szerint a vírusfertőzés szempontjából az egyik legkockázatosabb területen dolgozó alapellátó fogorvosok még augusztusban is arról számoltak be, hogy nehezen és csak nagyon drágán tudják beszerezni a kezeléseknél nélkülözhetetlen maszkokat, fertőtlenítőszereket.
Az egészségügyiek veszélyezettségét jelzik a nemzetközi adatok is:
15-20 százalékuk fertőződött meg a járvány alatt.
Ennek ellenére Magyarországon nem is tesztelték őket módszeresen, és erre egyelőre a jövőben sincs túl sok esély.