Turizmus őslakóknak

Az Egek Királynéja katolikus plébániatemplom hátat fordít a városházának, a piac pedig valósággal körbefonja a templomot, szinte behömpölyög a kapuján. Mellettük szemet bántó autóparkoló. De nem volt ez mindig így. Kevésbé zavaros városkép rajzolódik elénk, ha a mai csúf csarnoképület helyére, a templomkapu elé egy sétányt képzelünk. El tud képzelni ide egy fasort? Piacnapon a falvakról érkező kofák forgatagát pedig a templom mellé az autóparkoló helyére képzelje. Így már az egykor keskenyebb, egyhajós templom és a Városhaza kastélyszerű épülete nem összevisszaság, hanem a tér tengelyét adó épületegyüttes. A piaccsarnok Pest Buda Óbuda egyesítésének (1873) centenáriumán épült csak mai helyére kettétörve a teret.

A séta íve az Újpest-Belsővárosi Református Templom, az Egek Királynéja Katolikus Plébániatemplom és az Újpesti Zsinagóga megtekintése közvetlenül egymás után különleges élmény. Ilyen kontrasztban még puritánabb a puritán és még díszesebb a díszes. A stílusjegyek, a templomi orgonák, egyáltalán maguk a méretek plasztikusan érezhetők. A katolikus templomban „mellbe vág” a fény, az égre törő formakavalkád. A protestáns templom emelkedett belső terében egy fehér terítő is hangsúlyt kap az Úr asztalán – a helyi asszonyok kézimunkája. A zsinagóga különleges, másutt nagyon ritkán látott építészeti megoldásokkal ún. „Rundbogenstil” stílusban szórakoztatja a látó látogatót. De vigyázat, a különbség nem jelent ellentétet. A három épület szépsége nem gyengül, hanem éppen hogy hangsúlyt kap egymás tükrében. Az anekdoták szerint pedig a három felekezet vallási vezetői a századfordulón, egy asztalnál kávéztak békés szabadnapjaikon. És amikor elmúltak a szép idők, a háborús évek innen nézve felfoghatatlan apokalipszisában az újpestiek a katolikusok szent helyén rejtették-mentették el a zsinagóga tóráit. Tudja ön, hol van Újpesten a Mártírok útja, és miért éppen ott?

Több, mint istentisztelet színtere mindhárom hely. Orgona- és más koncertek hallhatók éves hagyomány szerint vagy eseti kezdeményezéssel. Szombaton például a katolikus, vasárnap a zsidó templomban hallgathattunk muzsikát. A református templom 1892-es orgonája kilencven évig változatlan működött, mígnem Móréh Tamás és testvérének munkássága nyomán korabeli formában mai igényeknek megfelelő mesterművé alakították. Tudta, hogy Blaha Lujza is adott jótékonysági műsort az újpesti templom javára?

A környezetpszichológusok tudományos alapossággal bizonyították, amit magunktól is tudunk, a lakókörnyezetünk anekdotáinak ismerete, az idegenek figyelmét elkerülő szobrocskák és más zegzugok teszik sajátunkká a várost. „Ím itt e kő, fentről e kő sem látható” – énekli Radnóti felidézve gyermekkori szép emlékét. S valóban, a gyermekeknek kitüntetettem fontos, hogy otthon legyenek városukban, mert nekünk felnőtteknek már kialakult az identitásunk, de ők még keresik helyüket a világban. Nekik a mostani sztorik adják majd a gyermekkori szép emlékeket, Ők most érlelik az „édes otthon” fogalmát. Nem nehéz belátni, hogy az innen elszármazott felnőtteket későbbi döntéshozatalaikban befolyásolják majd gyermekkori újpesti szép emlékeik. Ezért, ha mindezt a város szemszögéből nézzük, akkor mondhatjuk, hogy amikor a gyerekek megismerik-megszeretik Újpestet, akkor a fenntarthatóság elve érvényesül. Ön szereti a helyet, ahonnan származik? Támogatná, ha módja volna rá?

Kevés gyermeket láttunk a városi sétán. Talán a helyismereti szakkőr, a minap meghirdetett honismereti vetélkedő hatékonyabb rendezvények lehetnek, akkor, ha nem fegyelmezett, magolós iskolai feladatok, hanem szép emlékeket termelő játékok lesznek. De ez már egy következő cikk témája kell, hogy legyen.