1907. augusztus 14-én lett Újpest nagyközség várossá. A rendezett tanácsú várossá válás hatalmas lendületet adott a településnek. Már önmagában nagy jelentőségű, hogy az 1840-ben alapított, tehát rövid múltra, mindössze hatvanhét esztendőre visszatekintő helység városi rangot kapott. A várossá nyilvánítás nagyon sokak akarata volt.
A képviselő-testület hivatalosan 1906. augusztus 27-i közgyűlésén szerzett tudomást arról, hogy Újpesten a polgárság mozgalmat indított a községnek rendezett tanácsú várossá nyilvánításáért. Egészen bizonyos azonban, hogy a képviselő-testület tagjainak korábban is volt tudomásuk a várossá alakulási mozgalomról.
1173 polgár, akik a változást kívánva az átalakulási íveket aláírta, a polgárságnak abból a részéből került ki, akik a legtöbb állami egyenes adót fizették.
Az 1906. IX. 19-i közgyűlésen dr. Ugró Gyula községi főbíró indítványozta, hogy a testület a kérvényt tegye magáévá és terjessze fel pártolólag a vármegyei törvényhatósághoz.
Pest- Pilis- Solt-Kiskun Vármegye a község által fölterjesztett kérvény tárgyában 1906. IX. 27-én tartott rendes bizottsági közgyűlésén határozatban mondta ki, hogy „Újpest nagyközség rendezett tanácsú várossá alakíttassék át, helyesnek és indokoltnak találván, azt a belügyminiszter úrhoz pártoló véleménnyel felterjeszteni rendeljük”. Az átalakulás ugyanis – állt az indokolásban – előnyös lehet a község lakosságának, mert a város gyakorolja az elsőfokú közigazgatási hatóságot is.
1907. augusztus 14-én, a száztagú képviselő-testület dr. Ugró Gyulát választotta polgármesterré. A rendezett tanácsú város egyik kiemelkedő eredményeként meggyorsult az építési engedélyek kiadása, továbbá a gazdaság fejlődése és a kulturális vívmányok szaporodása. (Három évvel később, 1910-ben Újpest Budapest, Temesvár és Pozsony után az ország negyedik legnagyobb iparvárosa lett). A várossá nyilvánítás ténye máig ható eredményeket hozott.
B. K