Hatvankettő évvel ezelőtt szeptember 28-án alakult Magyarországon az első aknakutató egység, s itt, helyben állomásoztak a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tisztjei és katonái. A múlt hőseire és a jelenkor katonáira emlékező koszorút Újpest nevében dr. Trippon Norbert alpolgármester helyezte el a Várban, a Kapisztrán téri Hadtörténeti Intézet udvarán.
A tűzszerészek számára e nap talán a legkiemelkedőbb mind közül, hiszen ezen a napon az alakulat fennállásának immár 62. évfordulóját ünnepelhetjük, és mint a Magyar Honvédség egyik legrégebbi alakulata büszkén tekinthetnek vissza a múltra.
E nap a megemlékezésé volt: a mögöttük hagyott időszak felidézése és a közelmúlt történéseinek a számvetésére késztetve a katonákat, fejet hajtva a hősök előtt az életüket áldozták a hazáért.
Az aknaszedésre önként jelentkezett hadifoglyokból alakult meg az első magyar aknakutató zászlóalj.
Ezzel párhuzamosan helyi polgári és katonai hatóságok is szerveztek önként jelentkezőkből aknakutató járőröket. Ezek már hosszabb ideje eredményesen működtek, amikor a Honvédelmi Minisztérium felállításuk jogosságát elismerve szabályozta működésüket. Az 1945. szeptember 28-i rendelet így intézkedik: A honvéd kerületek székhelyein a SZEB engedélye alapján 1-1 aknakutató szakasz felállítását rendelem el. Ezek a kerületi parancsnokságok székhelyein felállított aknakutató századok alakulatunk első jogelődjei, így lett szeptember 28-a a mindenkori tűzszerész alakulatok születésnapja.
1946-tól a mentesítés vezetésével a Műszaki Vezetési Törzset bízták meg. Az akna és lőszermentesítést két önálló század végezte. A munkák nagysága miatt néhány hónap múlva újabb század megalakítása vált szükségessé.
1947. júliusában pedig az állami és katonai vezetés elismerte, hogy további erők szervezésére van szükség. 1947. július 23-án megjelent rendelet határozta meg az 1. Aknakutató zászlóalj felállítását.