Az UTE kajak-kenu szakosztályának vezetője, Doma Gergő január elejétől a Magyar Kajak Kenu Szövetség szakmai igazgatójaként folytatja munkáját. Új pozíciójában legfontosabb feladatának a sportágban felhalmozott szakmai tudás begyűjtését és annak rendszerezését tartja, valamint a túrázóktól az olimpikonig szeretné segíti a kajak-kenu sport szerelmeseit.
– Szakmai igazgatóként január 2-án állt munkába, mivel kezdte az esztendőt?
– Már a pályázatomban is leírtam, hogy legfontosabb feladatunk a sportágban rejlő tudás begyűjtése és a sokszor eddig is jól működő szakmai rendszerek átvilágítása lesz. Minél hamarabb le fogok ülni a jelenlegi szakmai stábbal egy szezonkezdő megbeszélésre. Főként a belső erőforrásokra támaszkodom majd, ezért szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a csapat minden eddiginél hatékonyabban végezhesse a munkáját. És természetesen át kell vennem napi feladatokat is az eddigi szakmai igazgatótól, Csabai Edvintől, aki önként vállalta, hogy ezekben segítségemre lesz, ezért nagyon hálás vagyok neki.
– Rendszerek átvilágítását ígéri, ez hogy néz majd ki a gyakorlatban?
– Útra fogok kelni és pár hónap alatt igyekszem meglátogatni a klubok jelentős részét. Szeretném feltárni az igényeket, a problémákat, és meghallgatni a sportág javaslatait azoknak megoldásaira. Először a kajak-kenu képzés rendszerét kell átvilágítani, majd azt a motivációs rendszert, ami jelenleg igen tagolt, mind a sportolók, mind az edzők tekintetében.
– Eddig elnökségi tag és az UTE szakosztályvezetője volt, mi lesz az eddigi feladataival a jövőben?
– Ennél is összetettebb a helyzet, a kajak-kenu mellett egy gépészeti cég vállalkozási igazgatójaként dolgoztam az utóbbi időben. Természetesen ott is, valamint az UTE-ban is felmondtam, és az elnökségi pozíciómról is le fogok mondani.
– Mennyire volt nehéz döntés feladni a civil foglalkozást és az UTE szakosztályvezetését azért, hogy szakmai igazgató lehessen?
– Természetesen hihetetlenül nehéz volt. Azonban óriási megtiszteltetés, hogy ezt a feladatot megkaphattam. Azt hiszem, ezt éppen annak köszönhetem, hogy egy kiváló csapattal az elmúlt 11 évben sikerült újraépítenünk az UTE kajak-kenu szakosztályát. Olyan eredményeket tudtunk felmutatni minden korosztályban, amire büszkék lehetünk, ezt koronázta meg Kozák Danuta három olimpiai aranyérme és Tótka Sándor negyedik helye Rióban. Képletesen szólva, az UTE-címeres pólóra most felhúzom a piros-fehér-zöld melegítőt, és már nem egy klubért, hanem a teljes magyar kajak-kenuért fogok dolgozni nap mint nap. Nekem a legjobb emlékeim abból az időszakból vannak, amikor még a hajóban ültem. Éppen ezért szeretném, ha a kajak-kenu minden eddiginél több gyermek- és felnőtt számára lenne elérhető mozgásforma, akár túrázni akarnak a természetben, akár a tizedmásodpercekért harcolni a versenypályákon. Szakmai igazgatóként az a legfontosabb célom, hogy ezt elősegítsem.
– Már a pályázatomban is leírtam, hogy legfontosabb feladatunk a sportágban rejlő tudás begyűjtése és a sokszor eddig is jól működő szakmai rendszerek átvilágítása lesz. Minél hamarabb le fogok ülni a jelenlegi szakmai stábbal egy szezonkezdő megbeszélésre. Főként a belső erőforrásokra támaszkodom majd, ezért szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a csapat minden eddiginél hatékonyabban végezhesse a munkáját. És természetesen át kell vennem napi feladatokat is az eddigi szakmai igazgatótól, Csabai Edvintől, aki önként vállalta, hogy ezekben segítségemre lesz, ezért nagyon hálás vagyok neki.
– Rendszerek átvilágítását ígéri, ez hogy néz majd ki a gyakorlatban?
– Útra fogok kelni és pár hónap alatt igyekszem meglátogatni a klubok jelentős részét. Szeretném feltárni az igényeket, a problémákat, és meghallgatni a sportág javaslatait azoknak megoldásaira. Először a kajak-kenu képzés rendszerét kell átvilágítani, majd azt a motivációs rendszert, ami jelenleg igen tagolt, mind a sportolók, mind az edzők tekintetében.
– Eddig elnökségi tag és az UTE szakosztályvezetője volt, mi lesz az eddigi feladataival a jövőben?
– Ennél is összetettebb a helyzet, a kajak-kenu mellett egy gépészeti cég vállalkozási igazgatójaként dolgoztam az utóbbi időben. Természetesen ott is, valamint az UTE-ban is felmondtam, és az elnökségi pozíciómról is le fogok mondani.
– Mennyire volt nehéz döntés feladni a civil foglalkozást és az UTE szakosztályvezetését azért, hogy szakmai igazgató lehessen?
– Természetesen hihetetlenül nehéz volt. Azonban óriási megtiszteltetés, hogy ezt a feladatot megkaphattam. Azt hiszem, ezt éppen annak köszönhetem, hogy egy kiváló csapattal az elmúlt 11 évben sikerült újraépítenünk az UTE kajak-kenu szakosztályát. Olyan eredményeket tudtunk felmutatni minden korosztályban, amire büszkék lehetünk, ezt koronázta meg Kozák Danuta három olimpiai aranyérme és Tótka Sándor negyedik helye Rióban. Képletesen szólva, az UTE-címeres pólóra most felhúzom a piros-fehér-zöld melegítőt, és már nem egy klubért, hanem a teljes magyar kajak-kenuért fogok dolgozni nap mint nap. Nekem a legjobb emlékeim abból az időszakból vannak, amikor még a hajóban ültem. Éppen ezért szeretném, ha a kajak-kenu minden eddiginél több gyermek- és felnőtt számára lenne elérhető mozgásforma, akár túrázni akarnak a természetben, akár a tizedmásodpercekért harcolni a versenypályákon. Szakmai igazgatóként az a legfontosabb célom, hogy ezt elősegítsem.
forrás: kajakkenusport.hu