•  
  •  
  •  

Ősrégi újpesti család vagyunk, a mai napig itt él az egész családom. Ide, a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karára jártam, itt ismerkedtünk meg férjemmel, Csabával. Ma is itt élünk boldogan, öt esztendeje házasodtunk össze, azóta kisfiunk is megszületett – meséli dr. Geönczeöl-Györgyi Mária.

-Történetünk 2006 elején indult. A Károli Gáspár Református Egyetem Állami és Jogtudományi Karán egy csoportba jártunk Csabával. Akkor immár több éve egy évfolyamra jártunk, anélkül, hogy közel kerültünk volna egymáshoz. Az államvizsgára készülés idején valami elkezdődött közöttünk. Eleinte csak a jegyzetek csereberéje miatt találkoztunk, de rövidesen már tudatosan kezdtük el keresni egymás társaságát – eleveníti fel a közös múltat a fiatalasszony.

-Először egy közös kávézésra hívtam el Marcsit, azután színházba és nem sokkal később már egy pár voltunk. A leánykérés ugyan nem Újpesten, hanem egy romantikus séta során a Hősök terén történt, de a történet innen már ismét Újpesten folytatódott – mesél tovább dr. Geönczeöl Csaba. 

Megismerkedésük után két évvel házasodtak össze. Polgári esküvőjüket 2008. 08. 08-án, az Újpesti Városházán tartották.

– A dátum a legpesszimistább asztrológusban, illetve modern táltosban is pozitív gondolatokat ébreszt. A számmisztikában jártasak szerint ez különösen szerencsés napnak számít, hiszen a 8-as szám az örök boldogságot jelenti – árulja el Mária. Boldogságban pedig nincs hiány: az augusztusi polgári szertartást szeptemberi templomi esküvő követte igazi nagy lagzival, amire a kiterjedt újpesti rokonságon kívül távolabbról, Felvidékről, Erdélyből, sőt még Amerikából is érkeztek hozzátartozók.

A pár a nyár legforróbb napján házasodott össze az Újpesti Evangelikus Templomban, egy személyes és megható szertartás keretében. Az esküvő és lakodalom is bővelkedett romantikus és izgalmas fordulatokban. Volt ezek között betegség (a menyasszony az esküvő napjára piros pöttyöket “növesztett”, de a család orvos tagjainak, barátainak, ismerőseinek hála ezek a ceremónia kezdetére a ruha mögé szorultak), cimbalom cipelés, váratlan rokonok érkezése, felöltöztetni elfelejtett menyasszony, vicces menyasszonyrablás, a menyasszonytánc alatti pénzgyűjtéshez szükséges kosár eltűnése.

– Ezek után azt hiszem őszintén tehettünk esküt arra, hogy egészségben, betegségben, jóban, rosszban kitartunk egymás mellett, hiszen a próbát kiálltuk – mondja tréfásan az ifjú férj.

– Azóta is békességben, boldogságban élünk itt, Újpesten, egy többgenerációs, szüleimmel közös családi házban. Úgy tűnik a 8-as szám továbbra is szerencseszámunk maradt. Másfél évvel ezelőtt, október 8-án jött világra kisfiunk és reméljük hogy rövidesen ismét bővül a család – zárja a romantikus történetet Mária. 

Kívánunk nekik további sok boldog közös évet és legalább nyolc gyermeket!

G.R.