Gyalogosközpontú, zöld, tömegközlekedésre építő városkaput álmodtak Újpestnek a 2023-as Várostervezési Napok győztesei. A komplex, négynapos várostervezési műhelyversenyen véletlenszerűen összesorsolt építőmérnök-, közlekedésmérnök-, építész- és tájépítész-hallgató csapat egy korzóval kötötte össze a Dunát és az újpesti városközpontot a tervezőasztalon.
A metró ritmusára a föld alól előözönlő, vagy a Volán-buszokhoz és a vasúthoz siető emberek, a vasúti töltés aluljárójában összetorlódott tömegen keresztülcikázó biciklisek, ingerszegény, a megpihenésre és időtöltésre kevésbé csábító környezet. Nagyjából ezek juthatnak eszébe a környékről annak, aki nap mint nap megfordul Újpest-Városkapunál. Az idei Várostervezési Napok versenyén induló egyetemisták azt kapták feladatul, hogy gyökeresen változtassanak ezen az életérzésen.
A győztes öt fős csapat éjt nappallá téve, négy napig dolgozott azon, hogy saját problématérképe alapján újjáformálja a városrészt. Igaz, a koncepció keretfeltételei hordoztak magukban annyi „optimizmust”, hogy a tervezők már egy Káposztásmegyerig meghosszabbított 3-as metróval számolhattak, számos, megvalósításért kiáltó ötlet született a közös munkából.
A győztes csapat
„A cél az volt, hogy az Árpád út, a Váci út és a vasút által határolt területen forgalmas csomópontból egy gyalogosbarát városközpontot alakítsunk ki. Ennek érdekében elköltöztettük a jelenlegi helyéről a buszpályaudvart és a parkolókat, egészen Káposztásmegyerig, aminek köszönhetően rengeteg hasznosítható területet kaptunk”
– mondta el Volford Márton építészmérnök-hallgató (BME), hozzátéve, hogy az általuk alkalmazott megoldásokkal az itt élők és közlekedők egy olyan dologgal lehetnének gazdagabbak, ami Újpesten is ritkaság: a Dunára néző panorámával, illetve egy Duna-parti rekreációs térrel.
Az általuk elképzelt sétány az újpesti városközpontot kötné össze a folyóval. Ehhez jobban feloldanák a vasút térelhatároló szerepét, és – Fülöp Máté, építőmérnök-hallgató ötlete alapján – a mostani szűk aluljáró helyett egy oszlopos viadukton vezetnék a pályát a vasúti hídig. Ez jobb kilátást és átjárhatóságot biztosítana, emellett különböző üzletek és szolgáltatások is helyet kaphatnának alatta.
Részletek a koncepcióból
A korzó mentén is a legkülönbözőbb funkciójú épületek és zöldfelületek kapnának helyet. Tóth Eszter Flóra tájépítész-hallgató (MATE) ennek a nehézségeit ecsetelte:
„Minél több zöldfelületet szerettünk volna kialakítani, ám a metrófödém miatt ide nem lehet új fákat ültetni. Ezért megoldásként ládás növénytelepítést képzeltem el. Emellett a viadukt alatt kialakítható lenne egy zöldterület, ahol bécsi példák alapján mászófalak, pingpongasztalok és egyéb sportolási lehetőségek kaphatnának helyet.”
A tájépítész-hallgató zöldtetőkkel és zöldfalakkal is javítaná a városi ökológiát, illetve a városrész karakterét. A szintén a tervezési terület részét képező Szabadság parkba, illetve a Lőwy Izsák utca melletti zöldfelületekre XXI. századi megoldásokat telepítenének: napelemes dolgozópavilonok, töltőállomások, ivókút és közvécé tenné még kényelmesebbé a szabadban töltött időt.
A tervek a környék tömegközlekedését sem hagynák érintetlenül. Szabó István (BME) és Illés Balázs (BME) közlekedésmérnök-hallgatók elsősorban a gépjárműforgalom csökkentésére és a gyalogos, kerékpáros lehetőségek előtérbe helyezésére törekedtek. Ennek érdekében egy új villamosvonalat terveztek, amely a Megyeri út–Váci út–Árpád út vonalán épülne ki, és Újpest-Városközpontnál csatlakozna a meglévő villamospályához, illetve két leágazása is lenne Újpalota és Rákospalota felé.
Ezzel kapcsolatban a koncepciót elbíráló szakemberek is úgy vélekedtek, hogy egy ilyen vonalon a minél sűrűbb villamosforgalom lenne az előnyös, hiszen a vonal a jelenleg ötpercenként közlekedő 196, 196A, illetve a 122E járatokat váltaná ki. Emellett a leendő közlekedésmérnökök a 104-es és a 204-es buszjáratokat is áthelyeznék a Fóti útra. A Fót felé közlekedő helyközi buszjáratok pedig Rákospalota-Újpest vasútállomásnál lelhetnének új otthonra.
Az elgondolás fő vezérfonala az volt, hogy az Újpest-Városkapu és a városközpont között élő kapcsolat, egy valódi közösségi tér alakuljon ki, hogy így egy pezsgő, a kerület szövetébe bekapcsolódó városrész alakuljon ki.