Az Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség tájékoztatója a téli időjárás veszélyeiről, ezen belül is a tüzelő- és fűtőberendezések biztonságos használatáról, valamint az épületeken kialakuló jégcsapok veszélyeiről
Tüzelő- és fűtő berendezések biztonságos használata
- Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést használjunk!
- Beüzemelést, javítást bízzuk szakemberre!
- Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük kéményünk és gázkészülékeink állapotát!
- Ne tároljunk tűzveszélyes folyadékot, éghető anyagot a kazán/fűtőtest közelében!
- A kazán környezetét tartsuk tisztán, éghető anyagtól mentesen!
- A tüzelőanyagot ne tároljuk a kazán közvetlen környezetében!
- Ügyeljünk arra, hogy a kazán füstcsöve, kéménye se okozhasson tüzet, tartsunk megfelelő
- távolságot!
- A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről!
- Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen!
- A nem állandóan lakott épületben is figyeljünk arra, hogy egy minimális, temperáló fűtés biztosítva legyen annak érdekében, hogy a vízkör vezetékeinek elfagyását, ezáltal a fűtőberendezés károsodását elkerüljük.
- Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol azután eloltható.
- Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat!
- Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát!
- A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók nyílt égésterűek, tehát a működéshez
- szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő! A korszerű, jól záró, hőszigetelt ablakok beépítése során gondoljunk arra, hogy lakásunk megfelelő légutánpótlása, szellőztetése biztosítva legyen! A szellőző nyílásokat semmilyen esetben sem szabd eltömni, elzárni, és szabad keresztmetszetüket időszakonként ellenőrizni kell.
- Így akadályozhatók meg a szén-monoxid-mérgezések, és a tökéletlen égés látható nyomai, a koromlerakódások a falon.
- Ajánljuk riasztó berendezések felszerelését, hiszen ezek a készülékek azonnal jelzik a szén-monoxid-koncentráció emelkedését. A szén-monoxiddal kapcsolatos súlyos balesetek igen gyakran éjszaka történnek, amikor a gáz hatásának kitett ember alszik. A CO riasztó készülékek azonban olyan hangos jelzést adnak, hogy az álmából is felriasztja az embert. A szén-monoxid érzékelők közül olyan típusút kell választani, amely az EN 50 291 vizsgálati szabványnak megfelelő.
A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a nem megfelelő műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítő vagy vegyes tüzelésű kazán okozza. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződő színtelen, szagtalan gáz valamely rendellenesség miatt a lakótérbe kerül, és megmérgezi az ott tartózkodókat. A szén-monoxid rendkívül agresszív, mérges gáz. Belélegezve a tüdőn át a vérbe kerül, ahol kétszázötvenszer intenzívebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, vagyis megakadályozza az oxigénfelvételt.
Ha indokolatlan fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenésének tüneteit észleli az ember, szén-monoxid mérgezésre lehet gyanakodni. A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szén-monoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik. Vagyis ha a mérgezést szenvedett ember elhagyja a szén-monoxiddal telített helyiséget, enyhülnek a tünetek.
Jégcsapveszélyek
Nagy veszélyt jelentenek ilyenkor télvíz idején a járókelőkre a jégcsapok, hiszen a leeső nagyra nőtt jeges lándzsák komoly sérüléseket is okozhatnak.
A jéggel nem csak a tavakon, vizeken kell vigyázni, de jó, ha az ereszekről gyilkos lándzsaként lógó jégcsapokra is ügyelünk. Ezeknek a veszélyeknek nem csak az emberek vannak kitéve, hanem például az ott parkoló gépjárművekben is súlyos károk keletkezhetnek.
Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó ipari egységek, árusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok folyamatos tisztántartásáról, az átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől való megtisztításáról, a síkos járdaszakaszok hintéséről, sózásáról a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.
Rendelet írja elő, hogy kötelezettségük figyelmeztetni táblákkal, feliratokkal a járókelőket, a parkoló autósokat a veszélyes, lelógó jégcsapokról, tetőről lecsúszó hótömegről.
A jégcsapokat el kell távolítani, mert baleset vagy károkozás esetén felelősségre vonható az ingatlan tulajdonosa. Ugyanez vonatkozik a tetőről lezúduló hóra és a csúszós járda okozta esetleges balesetekre is.
Az épületek tetején felgyülemlett vastag hó olvadásakor, adott esetben nagy tömegben megcsúszik, és a járdára ömlik. Hasonló helyzet alakul ki, amikor az olvadó hó gyakran karvastagságú, 50-100 cm-es hosszúságú jégcsapokká alakul.
A nappali pluszok és az éjjeli mínuszok kimondottan a jégképződésnek kedveznek.
Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség