1937. február 25-én Budapesten ezen a napon született Zsivótzky Gyula, egykori legendás kalapácsvetőnk. Az aktív pályafutást 1952 és 1957 között a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-1958 között a Testnevelési Főiskola SE-ben kezdte, majd 1958-tól kezdve tizenöt! éven át az UTE (Újpesti Dózsa) sportolója volt.
1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Négy olimpián vett részt. Az 1960-as római és az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmet (súlyos betegsége után), az 1968-as mexikóvárosi olimpián olimpiai bajnoki címet nyert. A kalapácsvetés világcsúcsát kétszer, Európa-csúcsát négyszer javította meg. 1958 és 1970 között tizenhárom!! egymást követő évben lett magyar bajnok. Az aktív sportolást 1973-ban fejezte be. Ő volt az első 70 méter felett teljesítő magyar kalapácsvető.
1965-ben és 1968-ban megválasztották az Év magyar atlétájának illetve az év magyar sportolójának.
1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottság, 1989-től a MOB sportolói bizottságának tagja. A Sportsegély alapítvány kuratóriumának tagja. 1990-ben az UTE elnökségi tagja lett. 1991 és 1993 között az Újpesti TE elnökhelyettese volt. 1995-ben a Halhatatlanok klubjának tagja lett és a MOB aranygyűrűt adományozott neki. Négy évvel később, 1999-ben az Évszázad magyar atlétája kitüntetésben részesült. Az IAAF (International Association of Athletics Federations – Nemzetközi Atlétikai Szövetség) beválasztotta a 20. század száz legjobb atlétája közé. A 2004-ben életre hívott Nemzet Sportolója kitüntetést az első között kapta meg.
2007-ben, 71 évesen, gyógyíthatatlan betegségben hunyt el.