November 21-én több elemből álló országos katasztrófariasztási gyakorlatra kerül sor. Ennek részeként a közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erővel bíró médiumok közleményben riasztják a lakosságot, az embereknek azonban nem lesz tennivalójuk. Emellett országszerte megszólalnak a lakossági riasztó eszközök is.
Dr. Bakondi György tű. altábornagy, az OKF főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a két hatóság májusban már végrehajtott egy sikeres kommunikációs gyakorlatot, a jövő hétfői azonban ennél is összetettebb lesz, hiszen országos értesítési és törzsvezetési, valamint polgári védelmi mozgósítási gyakorlat kapcsolódik hozzá. Előbbi keretében értesítik a központi, területi, helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos tűzoltóságok állományát, nagyjából10 ezer embert. Avédelmi igazgatás teljes rendszerében, központi, területi és helyi szinten pedig aktivizálják az operatív törzseket, amelyek egy beállított helyzet alapján törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. Készenlétbe helyezik a BM OKF Veszélyhelyzeti Központjában a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzsét, amely mellett részlegesen működni kezdenek a Fővárosi Védelmi Bizottság, a megyei védelmi bizottságok, a helyi védelmi bizottságok operatív törzsei is – tájékoztatott a főigazgató.
Mindezzel egy időben a médiaszolgáltatók tesztelik a médiatörvényben a katasztrófavédelmi szervek részére biztosított kommunikációs csatornákatés a vezetési törzs által kiadott, valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket, ún. közérdekű közleményeket tesznek közzé. A májusihoz hasonlóan ez a katasztrófariasztási gyakorlat is a médiatörvény rendelkezésein alapul, vagyis a katasztrófavédelem a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki a médiaszolgáltatók útján. Miután a riasztás során közzétett üzenet csupán próbája egy lehetséges, valós veszély esetén kiadandó közleménynek, az abban megadott helyszínek fiktívek, az ismertetett szituációk a Csillagok háborúja című film helyszínein zajlanak, ezzel is kizárva az esetleges pánik lehetőségét. Reggeltől estig öt közlemény hangzik majd el, azokat 12 alkalommal teszik közzé a közszolgálati, illetve a csatlakozott kereskedelmi és közösségi médiaszolgáltatók(rádiók és televíziók)a számukra meghatározott időn belül.
A tábornok elmondta azt is, hogy gyakorlat harmadik elemeként országos polgári védelmi mozgósítási gyakorlat is lesz – ilyenre évtizedek óta nem került sor –, amelynek keretében mozgósítják a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott gyorsreagálású szervezeteket, hozzávetőleg 15 ezer embert, akik egy részének dolga az lesz, hogy működésbe hozza a lakossági riasztó eszközöket, többek között a MOLARI rendszert és nagyjából2500szirénát. A mozgósításban résztvevők számára ezen a napon több helyen lehetőséget biztosítanak önkéntes véradásra. Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy a riasztás napján valódi óvintézkedésekre nem kerül sor, annak célja az, hogy a lakosság megismerje annak menetét, és a jövőben ne fordulhasson elő még egyszer az, ami tavaly Kolontáron megtörtént.
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kommunikációs gyakorlatról szólva arról beszélt, hogy katasztrófahelyzetben kiemelt szerepe van a médiának, az abban dolgozóknak, az ismert hangoknak. Ezt felismerve a jogalkotó a médiatörvény révén is szorosabbá tette a médiahatóság és a katasztrófavédelem együttműködését. Az elnök elmondta, hogy a mostani gyakorlatban a májusinál is többen vállaltak szerepet, a közszolgálatiak mellett a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiumok is közzéteszik a katasztrófavédelemtől kapott közleményeket, így a lakosság legnagyobb részét elérik az üzenetek. Eltérés lesz a tavaszi gyakorlathoz képest az is, hogy ezúttal nemcsak azt ellenőrzi a NMHH, hogy eljut-e az üzenet a médiumokhoz, hanem az adások nézettségét is mérik. Az elnök a tervekről is szólt, amikor elmondta, hogy hasonló üzeneteket szeretnének belátható időn belül a mobiltelefonokra és a rádiók kijelzőire is eljuttatni.