Hiányzik az igazi otthon az öttusázóknak

  •  
  •  
  •  

Évtizedekkel ezelőtt meghatározó szerepet játszott a honi öttusasportban az Újpesti Dózsa, később az UTE szakosztálya. Olimpiai és világbajnokok sportoltak lila-fehérben, Mizsér Attila, Kelemen Péter, Horváth László vagy éppen Szombathelyi Tamás nevétől és eredményeitől volt hangos a világ. Ma Tibolya Péterért szurkolhatnak az újpesti drukkerek. Péter képviseli színeinket a felnőttversenyeken, oszlopos tagja a magyar válogatottnak.

 – Jelenleg az utánpótlás-nevelés a legfontosabb szempont – mondta Deák Ferenc vezetőedző. – Szakosztályunkban szerencsére sok gyerek ismerkedik az öttusával, így kijelenthetem, van jövője a nagy múltú szakosztályunknak. Sajnos egyelőre nincs igazi otthonunk a kerületben, úszni, lőni, vívni és futni is máshová járunk. Valamikor voltak saját lovaink is, de most a szövetség segítségével a Kerepesi úti Tattersallban, a Nemzeti Lovardában tréningezünk. 

– Gondolom, tudja, hogy épül az új uszoda Újpesten.
– Már nagyon várjuk, hiszen akkor a IV. kerületi gyerekeket is könnyebb lesz a szakosztályba csábítani. Egyelőre nehéz Újpesten verbuválni, hiszen a srácokat, érthetően, egyedül nem szívesen engedik el a szülők a városba, Zuglóba vagy éppen Rákospalotára. 
– Nyugtasson meg, azért jönnek a gyerekek az öttusaszakosztályba sportolni.
– Igen, jönnek. De milyen jó lenne, ha még többen lennénk, hiszen az öttusa egy nagyon szép, igaz, kegyetlenül nehéz sport. Gondoljon csak bele, öt különböző sportágban kell jól teljesíteni annak a versenyzőnek, aki bajnok akar lenni. Az öttusa teljes embert kíván, olyat, aki tudja, mit akar, aki be tudja osztani az idejét, aki nem fél a rengeteg munkától. De ettől gyönyörű a mi sportágunk.
– Kinek ajánlja az öttusázást?
– Mi mindenkit szeretettel látunk a szakosztályunkban. Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt mondom, mindenkinek. Ha egy kicsit hosszabban, akkor olyan gyerekeknek, akik szeretik a változatosságot, nem félnek a lótól, és szeretnének a nagy elődök méltó utódjaivá válni.
(GG)