Sok újpesti szívében a Tungsram-strand nem egyszerűen egy régi fürdő. A „Tungi” nyári emlék, gyerekkori nosztalgia, családi történetek helyszíne. Egy olyan Duna-parti terület, amelyről sokan ma is azt érzik, jó lenne, ha újra az újpestieké lehetne. Csakhogy a kérdés nem az, hogy szeretné-e Újpest visszakapni ezt a helyet. A kérdés az, hogy megengedheti-e magának. A válasz pedig józan szemmel nézve az, hogy nem.
Az egykori Tungsram-strand területe évek óta elhagyott, leromlott állapotú. A Tungsram rendszerváltás utáni megvásárlásával a strand is a General Electric-hez került, de a vállalat a profiljából adódóan fokozatosan leépítette a strand üzemeltetését: nem akartak vízforgatóba, felújításba befektetni. Feltételezhetően az elmaradt korszerűsítéseknek köszönhetően a strand népszerűsége és látogatottsága jelentősen visszaesett, így gazdaságilag fenntarthatatlanná vált, és végül 2004 augusztusában bezárta kapuit. A medencék, épületek, közművek, gépészeti rendszerek az eltelt több mint két évtized alatt használhatatlanná váltak, azokat teljesen újjá kellene építeni.
A Tungsram-strand ügye az elmúlt napokban újra közéleti témává vált, ugyanis a képviselő-testület elé került az a kérdés, hogy Újpest Önkormányzata éljen-e a területre vonatkozóan elővásárlási jogával. Az ár bőven bruttó 3 milliárd forint fölött volt. Vagyis az önkormányzatnak már a nulladik lépésnél milliárdokat kellett volna kifizetnie csak azért, hogy egy leromlott, bizonytalan hasznosítású terület tulajdonosa legyen. Márpedig ez az összeg nem egy kisebb fejlesztés ára, nem egy parkfelújítás, nem egy játszótér vagy intézményi beruházás költsége, hanem Újpest teljes 2026-os költségvetési főösszegének nagyjából 4,8 százaléka.
Újpest Önkormányzatának kötelezően ellátandó feladatai vannak, működtetnie kell például a bölcsődéket, óvodákat, szociális intézményeket, közterületeket, kulturális és sport tevékenységeket. Utakat kell felújítani, intézményeket kell fenntartani, rezsit kell állni. Ha az önkormányzat több milliárd forintot költene a Tungsram-strand megvásárlására, azt nem egy külön, korlátlan pénzeszsákból venné elő. Ha ebben a helyzetben megvásárolná több mint 3 milliárd forintért ezt a területet, azt ezeknek az itt élők számára fontos feladatoknak a kárára tudná csak megtenni, hiszen kevesebb pénz jutna az előbb felsoroltakra.
De a terület környezeti állapota sem hagyható figyelmen kívül. Jelenleg nem tudható biztosan, mekkora a szennyezettség a talajban. A 2018-as környezetvédelmi tényfeltáró dokumentum szerint egyes mintákban határértéket meghaladó fém- és félfém-koncentrációkat is kimutattak. Ugyanakkor a hatóság nem sokkal később a kármentesítést befejezettnek tekintette: „Az elvégzett kockázatelemzés megállapította, hogy a szennyeződés jelenléte a megengedhetőnél nem okoz nagyobb egészségkockázatot, a kiporzásból, a szennyezett talaj lenyeléséből és bőrrel való érintkezésétől adódó expozíciók kizárhatóak, az oldott fémek és félfémek kipárolgása nem jellemző, talajvíz felhasználás jelenleg nincs a környező területeken. A szennyezettség terjedésének és ezáltal a szennyezetlen talajvíztest elszennyeződésének a valószínűsége kicsi, a szennyezettség immobilisnak tekinthető, a horizontális elmozdulása nem mutatható ki és nem is várható a jövőben. Az eredmények alapján a szennyezés lehatárolása megtörtént.”
Azonban, amennyiben a területhasználatban változás áll be, új kockázatelemzést kell elvégezni, majd további intézkedések szükségességét az eredmények alapján mérlegeli a hatóság. Cikkünk megjelenéséig nem találtunk nyilvános adatot arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években az előírt monitoringkutakban milyen mértékű szennyeződést mértek. Ezügyben kérdéseinket elküldtük a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak.
Egy biztos, ez nem egy tiszta, üres, azonnal beépíthető vagy újranyitható strandtelek. Ez egy régi, környezetvédelmi szempontból vizsgálatra szoruló terület, ahol minden fejlesztés előtt pontosan tudni kellene, mi van a földben, mit kell elszállítani, milyen mértékű kármentesítésre van szükség, és mindez mennyibe kerülne.
A „Tungi” emléke ettől még fontos. Kell róla beszélni, kell őrizni a történetét, és minden újpesti bízik abban, hogy a terület nem záródik el végleg az újpestiek elől. Azonban az önkormányzat feladata az, hogy felelősen döntsön arról, mire költi a város pénzét.