Játszóteret nevezett el és avatott fel az 1953-ban mártírhalált halt szalézi szerzetes, Sándor István tiszteletére az önkormányzat. Az október 18-án tartott ünnepséget a polgármesteren és dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselőn kívül díszpolgárok, kitüntetettek és a vértanú szerzetes családtagjai is megtisztelték jelenlétükkel.
A Szigeti József utcai játszótér névadó ünnepsége Sándor István napi imájával kezdődött, amelyet Ozsváth Kálmán önkormányzati képviselő mondott el. A képviselő kiemelte: egy ország, azon belül is egy város életében nagy dolog a boldoggá avatás, a mártírhalált halt szerzetessel kapcsolatban pedig azt mondta, hitében erős, állhatatos ember volt, aki bár megtehette volna, mégsem menekült el, szembenézett azzal, ami itt várt rá.
Az önkormányzat a mártír tevékenysége és helytállása okán döntött úgy, hogy közterületet nevez el róla – zárta gondolatait Ozsváth Kálmán.
Wintermantel Zsolt úgy fogalmazott: Sándor István és Újpest elválaszthatatlanok egymástól.
– A szerzetes árva és munkásgyerekek tanítója, lelki segítője volt. A rendszer ideológiai átnevelése azonban a Clarisseumot is elérte, és a kommunisták ideális, ávósoknak képezhető alanyokat láttak az árva és szegény gyerekekben – idézte fel a szerzetes tevékenységét és a diktatúra sajátos gondolatmenetét a polgármester.
Beszédében kitért arra is: a rend feloszlatása után Sándor István és volt diákjai már titokban, de továbbra is tartották a kapcsolatot, és aktív hitéletet éltek, a diktatúráról pedig tudvalevő, hogy először az egyházakat és a rendeket oszlatták fel.
– 1953. június 8-án Sándor Istvánt egy gyalázatos koncepciós per után koholt vádak alapján végezték ki. Elmenekülhetett volna, de inkább kitartott, a kínzások ellenére sem tört meg, sőt, rabtársaiban is ő tartotta a lelket – emlékeztetett a városvezető.
Hozzátette: az azóta felcseperedett nemzedék már csak hírből ismeri a kommunista diktatúrát, amelynek további jellemzője, hogy Sándor István édesapját csak két évvel később értesítették arról, hogy fiát „demokráciaellenes cselekedetért” kivégezték, a halálraítélteket pedig nem engedték eltemetni.
– Sándor István életét az ifjúságnak szentelte és értük áldozta föl. Ezért a Szigeti József utca 17–21. és 23–27-es számú házai között lévő játszóteret róla nevezzük el – zárta gondolatait Wintermantel Zsolt.
Végül, de nem utolsósorban Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök vette át a szót, aki megköszönte Újpest Önkormányzatának, hogy emléket állít a szerzetesnek. Úgy fogalmazott, Sándor Istvánra csak éltetőn szabad emlékezni, és most sem gyászolunk, mert október 19-étől a boldogok sorában tisztelhetjük.
A megemlékezést a játszótéren álló Sándor István-emlékkő megkoszorúzása zárta, amikor is a városvezetés, a Deák Óvoda, az Újpesti Városvédő Egyesület és a Clarisseum képviselői emlékeztek a szerzetesre.
Boldoggá avatás: szombaton
Az 1953. június 8-án ártatlanul kivégzett Sándor István szalézi szerzetes emlékét róla írt könyvek, valamint egy, az életét feldolgozó kisjátékfilm őrzi. Újpest – életútja és ifjúságnevelő munkája okán – játszóteret nevezett el róla, október 19-én pedig a Szent István-bazilika előtti téren a boldogok sorába emelik. Részben az ő, részben pedig a rend munkásságát mutatja be az az Ifjúsági Házban október elején nyílt kiállítás, amely a boldoggá avatás napján is látogatható. Újpest Önkormányzata arról is döntött, hogy ezentúl Sándor István nevét fogja viselni az a díj is, amit minden évben azoknak a tanároknak, nevelőknek ítélnek oda, akik a legtöbbet teszik Újpesten a gyermekekért.
M. Orbán András