Az újpesti Megyeri temetőt 1921-ben nyitották meg. Korábban az Apponyi, Tél és Diófa utca, a villamosvonal és a vasúti töltés által határolt területen lévő, 1890-ben megnyitott temetőben temettek. Az 1910-es években ez telítődött, így szükségessé vált új terület kijelölése temetkezés céljára.
A régi újpesti temetőt 1964-ig fokozatosan felszámolták, az itt nyugvó elhunytakat különböző kegyeleti helyekre szállították. Területén lakótelep épült, amelyet az újpestiek Szellemtelepnek neveztek el.
A folyamatosan bővülő temető
A Megyeri temető területét az akkori Újpest város önkormányzata gróf Károlyi Lászlótól, megyeri uradalmának Fóti út melletti részéből vásárolta. A közlekedést a közeli villamosvonal szolgálta. A ravatalozás eleinte a Megyeri út melletti ravatalozóban történt, a mai épület az 1940-es évek elején épült meg. A temetőben 1922-től kertészet működött. A kertészet dolgozói fafűtéses növényházban nevelték a palántákat. A helyi szükségletet meghaladó növényanyagot a városi közparkokban használták fel. A kertészet a nyolcvanas évek végére megszűnt, helyette két parcellát alakítottak ki hagyományos és hamvasztásos temetésre.
1945 tavaszán a Duna jeges árvize az egész temetőt elborította, ami komoly károkat okozott az épületekben és a síremlékeken. Újpest város 1950. január 1-jén Budapest IV. kerülete lett, a temető a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került.
Mindenki keresztje
Az 1980-as évek közepétől jelentős fejlesztések kezdődtek; a főutakon burkolatot építettek, megújultak a műszaki berendezések és a szociális épületek. A ravatalozót eredeti formájának megőrzésével átépítették.
A temetőben a hamuszórásos temetkezés kivételével a hagyományos és urnás temetkezési mód számos formájára lehetőség nyílik.
A főbejárattól a ravatalozóhoz vezető úton található a központi kereszt, más néven a Mindenki keresztje, ahol a látogatók leróhatják kegyeletüket, megemlékezve távol nyugvó hozzátartozóikról.
A temető eddigi működése alatt sok újpesti, angyalföldi, rákospalotai, zuglói és más helyről származó elhunytnak nyújtott végső nyughelyet.
.jpg)
A teljesség igénye nélkül néhány név közülük:
Lebstück Mária, huszárfőhadnagy, az 1848–49-es szabadságharc hőse: 26. parcella
Dr. Ugró Gyula, Újpest első polgármestere: 20. parcella
Dr. Semsey Aladár polgármester: 22. parcella
Halassy Olivér olimpiai bajnok: 22. parcella
Mády Lajos egyházszervező református lelkész: Megyeri úti kriptasor
Pállya Celestin festőművész: 16. parcella
Pécsi Sebestyén orgonaművész: 16. parcella
Geduly Lajos evangélikus lelkész: 50. parcella
Dr. Gyökössy Endre pasztorálpszichológus, református lelkész: 40. parcella
Radics Béla rockzenész: 50. parcella
A temetőben nyugszanak második világháborúban elesett hősi halottak. Az újpesti áldozatok emlékére állított emlékművön babérkoszorút tartó bronzangyal szobra látható.
A hazájuktól távol elesett szovjet katonák parcellájában az újpesti István térről áthelyezett zászlót tartó katona bronzszobra áll.
1956-os forradalom áldozatainak sírjai a temető különböző helyein találhatók meg.
A Megyeri temető területileg (27 hektár) és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.
(Forrás: Budapesti Temetkezési Zrt. honlapja)