Mint minden bentlakásos szociális intézményt, az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthonát is kihívás elé állította a koronavírus-járvány. Az intézmény vezetőjét, Simon Bálintot kérdeztük a tapasztalatairól, és arról, hogyan készülnek az esetleges második hullámra.
2001óta működik az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti OtthonaÚjpest Önkormányzatának fenntartásában. „Olyan ez az intézmény, mint egy kollégium, azzal a különbséggel, hogy mi szombat-vasárnap is 0-24-ben nyitva vagyunk” – kezdi Simon Bálint egy elsőre meglepőnek tűnő hasonlattal. Pedig a gyakorlatban valóban így néz ki a helyzet, a 24 férőhelyes otthon lakói – ha éppen nincs járványügyi veszélyhelyzet – ugyanúgy kijárnak az iskolába, óvodába (a 12 éven aluliak kísérettel, az idősebbek a szülő beleegyezésével önállóan), ráadásul teljes körű ellátást kapnak az étkeztetéstől aháziorvoson és pszichológuson át a szabadidős programokig. A Hajnal utcai épületben társalgóhelység és könyvessarok is van, az alagsorban pedig többek közt konditerem és pingpongasztal is rendelkezésre áll.
CSAPATÉPÍTŐ KARANTÉN
Ezekre a szolgáltatásokra pedig szükség is volt a karantén alatt, hiszen a látogatási és kijárási tilalom az Aranyhídra is vonatkozott. A gyerekek összesen 78 napot töltöttek az intézmény falai közt, ami alatt történtek ugyan kisebb súrlódások, de összességében jól viselték a helyzetet. „Eleinte még nem akarták elhinni a helyzet súlyosságát – meséli az intézményvezető –, de aztán voltak komoly beszélgetéseink is, és utána belátták, és elfogadták.” Simon Bálint szerint komolycsapatépítő szerepe is volt a bezártságnak. Az a négy fiatal, aki épp bent lakott, szoros köteléket alakított ki egymással – köszönhetően annak is, hogy szinte egyidősek, mind 14 és 16 év közöttiek. Részt vállaltak a fertőtlenítésben is, az intézmény bizonyos részeit ők takarították a napi rutin részeként a felnőttek felügyelete mellett, így ők is fontosnak érezhették magukat. Hasznosnak bizonyult az épület belső udvara is, ahol legalább mozoghattak a friss levegőn.
A digitális oktatásra történő átállás nem ment könnyen, de a kollégák odaadásának köszönhetően sikerült megoldani. Délelőttönként ugyanúgy folyt a tanulás a nevelőkkel, mintha iskolában lettek volna.Mindenki remekül zárta a tanévet, volt olyan tanuló is, aki az év elején még bukásra állt több tantárgyból, de végül javított.
Most, a nyári időszakban igyekeznek minél több kültéri közösségi programot szervezni, strandra, kalandparkba, állatkertbe járnak csapatépítés gyanánt. A cél, hogy együtt mozogjon a társaság, a nevelőkkel, gyerekfelügyelőkkel közösen. Nyertek nemrégiben egy pályázatot az Esély Budapest Alapítványnál, ennek köszönhetően öt napot tölthetnek a gyerekek a balatonszemesigyerektáborban. Természetesen oda is maszkkal és fertőtlenítővel érkeznek.
FELKÉSZÜLNI, VIGYÁZZ!
Az elmúlt héten már nem csak a környező országokban, de hazánkban is emelkedik az aktív fertőzöttek száma, a szakemberek szerint elkerülhetetlen a koronavírus-járvány második hulláma. Fel lehet-e erre készülni, és ha igen, hogyan? Két hete Mózer Péter, az intézmény igazgatója éppen ezzel kapcsolatban kért egy összefoglalót, hogy kiderüljön, melyik tagegységnek milyen felszerelésre van szüksége. Simon Bálint szerint egy új járványhelyzetben az első hónapot minden gond nélkül megoldanák, de utána tárgyieszköz-utánpótlásra, maszkokra és gumikesztyűkre lenne szükség. Az „új hullám” abból a szempontból sem érné készületlenül az Aranyhídat, hogy az elmúlt fél év tapasztalataiból nagyon sokat tanultak, az Őszi Fény Integrált Gondozási Központtal közösen pedig kidolgoztak egy ISO-szabványnak megfelelő infekciókontrollt.
ÚT AZ OTTHONBA
A tapasztalatok szerint az elsődleges ok, amiért bekerülnek a gyerekek az Aranyhídba, a lakhatási válság, amely Simon Bálint szerint az elmúlt néhány év lakáspiaci áremelkedésére vezethető vissza, és főleg az egyedülálló szülőket sújtja. Gyakran előfordul, hogy a munkáját elveszítő szülő nem tudja fizetni az albérletet, lakhatását, ilyenkor nagy segítséget jelent, ha legalább a gyerekeket biztonságban tudhatja. Ritkábban, de a kisebb magatartásproblémák és a családon belüli konfliktusok miatt is szükség lehet az intézmény szolgáltatásaira. A megkeresés érkezhet a gyámhatóságtól, rendőrségtől, gyermekjóléti központoktól, illetve maguk a szülők és a gyerekek is jelentkezhetnek. A szerződést a szolgáltatást igénybe vevő féllel, aki általában a szülő, három hónapos időintervallumra kötik meg, amelyet szükség esetén 1 + fél évvel meg lehet hosszabbítani.
A sajtóban megjelent statisztikák szerint a karantén alatt jelentősen megnőtt a családon belüli erőszakesetek száma a tavalyi év adataihoz képest. Ezt a trendet az Aranyhíd intézményvezetője is megerősíti. A rendőrség, amellyel szoros együttműködésben dolgoznak, már felmérte, hogy hány gyereket tudna az átmeneti otthon fogadni, mert érzékelték, hogy növekvő probléma a családon belüli erőszak. Öt-hat esetben történt konkrét megkeresés, de végül beköltözésre nem került sor, mert sikerült családon belül, nagyszülőknél elhelyezni a gyerekeket.