Ópest: „Öncsonkító maffia” Újpesten – táppénzcsalás kőrisbogártapasszal az 1930-as években

  •  
  •  
  •  

Újpest történetének talán legfurcsább bűnügyében társadalombiztosítási csalásban utazó bűnbanda, „öncsonkító gyár”, kőrisbogártapasz, hamis bélyegző és gyári munkásnak öltözött álruhás nyomozók is felbukkantak.

1936 januárjában az Országos Társadalombiztosító Intézet (mely 1927 és 1950 között működött ezen a néven és a Horthy-korszakban a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozott) vezérigazgatósága feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán, az OTI ellenőrzési részlegének adatai szerint ugyanis az elmúlt időszakban feltűnően megszaporodtak a gyanús balesetek. Az intézet vezetői azt gyanították, valamiféle társadalombiztosítási csalásra specializálódott bűnszervezet állhat a furcsa jelenség hátterében, ezért sürgették a rendőröket, hogy minél hamarabb indítsanak nyomozást.

fotó: Fortepan / Kádár István

Az ügy felgöngyölítésével dr. Kisfaludi Horváth Ernő detektívfelügyelőt és csoportját bízták meg, akik nem sokkal később kiderítették, hogy a szálak az ekkor még önálló, Pest környéki városba, Újpestre vezetnek. A következő hetekben munkásnak öltözött álruhás nyomozók épültek be az újpesti gyárakba, munkásszállókra és elkezdtek fülelni az ott folyó gyanús ügyletekre. Egyik nap Farkas Lajos felügyelőt és két társát a Kolozsvári utca 55. alatt található munkásotthonban megszólította egy Fentős János névre hallgató szövőmunkás: „Akartok-e könnyen pénzt keresni?” A detektívek igennel feleltek, így megismerkedhettek az újpesten működő „öncsonkítási gyárral” és módszereivel.

Mint kiderült, a társadalombiztosítási csalásra specializálódott bűnözők kőrisbogártapaszt tettek a munkások kezére, amitől felhólyagzott a bőr és úgy tűnt, mintha a kéz égési sérüléseket szenvedett volna. A tapasszal „kezelt” delikvensek ezután jelentkeztek az OTI-nál orvosi vizsgálatra, ahol beteglapot kaptak. A valódi égési sérülésekkel ellentétben a tapasz okozta hólyagok három-négy napon belül elmúltak, ezért az álsérültek (akik ezzel természetesen tisztában voltak) nem jelentkeztek további orvosi vizsgálatokra, helyette hamis dátumbélyegzővel rápecsételték a beteglapra, hogy hónapok óta járnak kezelésre, majd a lapot visszavitték az OTI-hoz és kérték, hogy kalkulálják ki a nekik járó táppénz mennyiségét. Az átverést a legtöbb esetben siker koronázta, a munkások általában 60-150 pengő közötti összeget csaltak ki a társadalombiztosítótól.

fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő

A rendőrök Újpesten, Rákospalotán és Pestújhelyen 41 öncsonkítási esetet tártak fel és úgy találták, ezen felül még legalább 150-200 munkás juthatott a tapaszos módszerrel illegális módon táppénzhez. Újpesten kiterjedt bűnszervezet foglalkozott az öncsonkításos csalással, melynek külön hétfős vezérkara volt: Horvai István, Horvai János, Horvai József asztalosok (három testvér), Kupferschmidt Ágoston bőrgyári munkás, Sárkány Lajos lakatos, Münzner György asztalos és az említett Fentő György szövőmunkás.

Ők szerezték be az üzemi baleset bejelentéshez szükséges (hamisított) munkáltatói igazolást, a hamis bélyegzőket és a kőrisbogártapaszokat is. A vezérkar több tucatnyi ún. felhajtó ügynököt alkalmazott, akik fűnek-fának ajánlották a csalás elkövetését. Az átveréshez szükséges kellékekért természetesen pénzt kértek, a tapasz egy pengőbe, a beteglapok hamis lebélyegzése 5 pengőbe került, a csalási eljárásra való kioktatásért pedig 10 pengőt kértek el.

A rendőrök február elején házkutatást tartottak, lefoglalták a hamis bélyegzőket és egyéb eszközöket, majd alapos gyanúval őrizetbe vették és a budapesti főkapitányságra szállították a vezérkar hét tagját, akik mindnyájan bevallották bűneiket. Mint kiderült, a bűnbanda ekkor már hat év óta foglalkozott táppénzcsalással. Az ország más részeiről is jelentettek hasonló csalásokat, az OTI elnöke, Huszár Aladár a Friss Újságnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, az ügy hordereje jóval nagyobb, mint gondolták és mindenképpen igyekeznek levonni a tanulságokat. Ígérete szerint olyan reformokat vezetnek be, melyek a becsületes tagok megkárosítása nélkül megóvják az intézetet mindenféle csalási lehetőségtől.

Rudolf Dániel

, ,