A jövőben költségvetési biztost nevezhet ki a Magyar Államkincstár elnöke azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal – jutott a Szabad Európa tudomására. A költségvetési biztos kinevezése után minden kiadáshoz az ő ellenjegyzése lenne szükséges, vagyis gyakorlatilag átvehetné az irányítást az önkormányzatok felett.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kedden zártkörű egyeztetést folytatott Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, ahol a jelenlévő polgármesterek egy sor kifogást fogalmaztak meg a tervezet ellen. Véleményük szerint aggasztó, hogy a július 1-től életbe lépő tervezet nem definiálja, mikortól válik „romlóvá” vagy „súlyossá” egy önkormányzat pénzügyi helyzete és attól tartanak, hogy a politikai alapon kinevezett költségvetési biztosok akár nem nyilvános módon is élhetnek majd a jogaikkal, ami csorbítja az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatóságát.
Az egyeztetésen szóba került egy másik kormányjavaslat is, amely szerint a megyei jogú városok önkormányzatai, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó pénzeszközeit kötelesek lennének a Magyar Államkincstárnak utalni, ahonnét aztán a folyó kiadásaikra folyamatosan visszaigényelhetnék. A jövőben így a kereskedelmi bankok helyett az Államkincstárnál fialna az önkormányzati pénzek jelentős része, és ezt a rendszert a kormány később minden önkormányzatra kiterjesztené.
A cél a lap szerint az államháztartás egyensúlyának javítása és a kormányzat részére rendelkezésre álló likvid pénzeszközök növelése lehet – a 3200 magyar önkormányzat összesen közel 1000 milliárd forintos betéttel rendelkezik. Az államnak így kevesebb rövid lejáratú állampapírt kellene kibocsátania, és bár az önkormányzatoknak a piacit meghaladó, 6,5 százalékos kamatot ígérnek, több településvezető attól tart, hogy ezzel valójában megszűnne az önálló önkormányzati gazdálkodás.