Újpest korábban jóval sűrűbb villamoshálózattal rendelkezett, amely évtizedeken át kulcsszerepet játszott a városrész fejlődésében. Itt indult el 1866-ban Magyarország első lóvasútja, később pedig a „búrvasút” erősítette tovább a közlekedési kapcsolatokat. Rövid múltidézőnkben az egykori, ma már megszűnt villamosvonalaknak állítunk emléket.
Napjainkban Újpesten már csupán két villamosvonal, a 12-es és a 14-es járat szolgálja az utazóközönséget, pedig a város utcáit egykor jóval sűrűbb villamoshálózat szőtte be. A kötöttpályás közlekedés hosszú évtizedeken át meghatározó szerepet játszott Újpest fejlődésében, és jelentős mértékben hozzájárult a városrész gazdasági és társadalmi felíveléséhez.

Itt indult Magyarország első lóvasútja 1866-ban, amely mérföldkőnek számított a hazai közlekedéstörténetben. Később, 1896-ban megkezdte működését a Budapesti Újpesti Rákospalotai Villamosvasút, közismert nevén a (B.U.R.V), illetve „búrvasút”, amely Újpestet és Rákospalotát kötötte össze, tovább erősítve a térség közlekedési kapcsolatait.
Összefoglalónkban röviden felidézzük az egykori villamosjáratok történetét, emléket állítva azoknak a vonalaknak, amelyek ma már csak az emlékezetben és a képeslapokon élnek tovább.

3-as villamos
Az egykori 3-as villamos nem azonos a ma is közlekedő, 2001-ben átadott budapesti 3-as jelzésű villamosvonallal, amely jelenleg a Mexikói út és a Gubacsi út/Határ út között jár. Korábban létezett egy másik, 3-as jelzésű villamosjárat is, amelynek története szorosan összefonódott Újpest közlekedésével. A vonal kezdetben az 1910-es években a Nyugati pályaudvar és Újpest között közlekedett, majd egy időre Dél-Budáig is meghosszabbították. 1920-tól ismét a Nyugati pályaudvar–Újpest útvonalon járt. Később, 1950-ben a végállomását az újpesti Víztoronyhoz helyezték át, majd 1954-ben az Újpest, Fóti út végállomásig közlekedett a járat. A 3-as villamos az évek során betétjáratot is kapott 3A jelzéssel, majd több útvonal-módosítás és átmeneti változás kísérte a járatot, amely végül 1982-ben megszűnt.

8-as villamos
Az 1950-es évek közepén a fővárosi közlekedésszervezés átfogó számozási rendet vezetett be annak érdekében, hogy elkülönítse egymástól a villamos- és a trolibuszjáratok jelzéseit. Ennek keretében a villamosvonalak az 1 és 69 közötti számtartományba kerültek. A korábban 93-as számmal közlekedő újpesti viszonylat – amely az István tér és a mai Aschner Lipót tér között járt – ennek következtében új jelzést kapott, és 1955. augusztus 8-tól 8-as villamosként közlekedett. A járat útvonala a későbbiekben változatlan maradt, végül 45 évvel ezelőtt, 1980. december 31-én közlekedett utoljára. A 93-as villamosról jelen cikkünk végén még írunk részletesebben.

10-es villamos
Negyven évvel ezelőtt, 1985. május 31-én szűnt meg az újpesti 10-es villamos, amelyet sokan „az újpesti villamosként” emlegetnek, nem véletlenül, hiszen a villamosjárat ikonikus helyszínek mellett haladt el, mint például az idén júliusban 113 éves születésnapját ünneplő újpesti Víztorony.
Az újpesti 10-es jelzésű villamos 1950–1985 között szállította az utasokat azonban nem ez volt az első olyan viszonylat, amely ezt a járatszámot kapta, hiszen korábban 1906–1949 között egy a belvárost Zuglóval összekötő villamosviszonylat viselte ezt a megjelölést.
A belvárosi viszonylat megszűnése után a 10-es megjelölés felszabadult, így azt az Újpest, Víztorony – Újpest, Fóti út útvonalon közlekedő villamosjárat kapta meg. A járat az utolsó éveiben már Rákospalota, Kossuth utca és Újpest, Megyeri Csárda végállomás között közlekedett, amelyet végül 1985. május 31-én szüntették meg.
A 10-es viszonylaton az évtizedek során többféle villamostípus is közlekedett, kezdetben favázas, nyitott peronos motorkocsik szállították az utasokat, amelyeket acélvázas járművek váltottak fel. Később megfordultak a vonalon a „Bengáli” becenévre hallgató csuklós villamosok is, majd a járat megszüntetése előtti években már – az akkor korszerűnek számító – Tátra típusú villamosok közlekedtek a vonalon.
A 10-es villamos történetéről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk, amely erre a linkre kattintva olvasható el.

11-es villamos
A fővárosban 11-es viszonylatszámmal korábban is közlekedett már villamosjárat, például 1950 és 1981 között Óbudán, a Margit híd budai hídfője és a Bécsi út között. Újpesten a 11-es villamos 1990 decemberében indult el, egyidejűleg az M3-as metróvonal Árpád híd – Újpest-Központ szakaszának átadásával, a 14-es villamos betétjárataként. A budapesti 11-es jelzésű járat Angyalföld, Forgalmi telep és Káposztásmegyer, Szilas-patak között közlekedett. Kezdetben háromkocsis szerelvényekkel, majd 1992-től kétkocsis Tatra T5C5 szerelvényekkel üzemelt. Végül a járat 1995. december 22-én szűnt meg.

15-ös villamos
A budapesti 15-ös jelzésű villamos egykoron a Jászai Mari tér és a Megyeri csárda között közlekedett. A 15-ös járatszám szintén kifejezetten fordulatos múltra tekint vissza: a vonal egy időben részben Budán is járt, majd a XX. század során több alkalommal módosult az útvonala, volt végállomása a Váci úton is. Később, 1963. december 15-én a villamos már az Újpest vasúti híd végállomásig közlekedett, miután elkészült az ehhez szükséges új vágányszakasz. Ugyanezen a napon indult el ismét a 15-ös villamos betétjárata is, 15A jelzéssel, amely a Jászai Mari tér és a Váci út között szállította az utasokat. A 15-ös villamos vonalát 1977-ben meghosszabbították a Megyeri csárdáig, ám még ugyanennek az évnek a végén a járatot végleg megszüntették.

55-ös villamos
A villamos az 1910-es években indult el Nyugati pályaudvar és a rákospalotai Kossuth utca között. 1919-ben az útvonala Újpest, Városházáig rövidült, ám 1920-tól ismét Rákospalotáig közlekedett. Többféle módosítást követően a járat többször megszűnt, majd újraindult. Az 1956-os forradalom után a járat 1957-ben indult újra. 1971-ben a Budapest–Szob vasútvonal villamosítása miatt megkezdődött az Árpád úti villamosfelüljáró elbontása, így az 55-öst kettéosztották: az 55-ös Nyugati pályaudvar és Újpest, Víztorony között közlekedett, míg az 55A a Deák utcától Rákospalotáig járt. 1974 végétől az 55-ös ismét teljes vonalán közlekedett, azonban a 3-as metró építése miatt 1982-ben végleg megszűnt.

93-as villamos
A 93-as járatszám hallatán a mai 30-as, 40-es generációnak elsőként az egykori Ferihegyi repülőtérre közlekedő autóbuszjárat ugorhat be, pedig korábban Újpesten villamos is viselte ezt a járatszámot. A 93-as villamos az egykori BURV „B” járatának átnevezésével, 1939-ben kapta meg új jelzését. A járatot 1944-ben megszüntették, ám 1945-ben újraindították Újpest kocsiszín és Megyer között, ekkor azonban már kizárólag munkanapokon, reggel és délután közlekedett. Mint cikkünk elején említettük, 1955-ben a 93-as villamos jelzését 8-asra módosították, ezen a számon pedig 1980-ig szállította az utasokat.
Bár napjainkban Újpesten már csak két villamosjárat közlekedik, a megszűnt viszonylatok nem csupán a város közlekedés történetének mérföldkövei voltak, hanem a fejlődését is alakító meghatározó tényezők. Ezek az egykori járatok emlékeztetnek rá, hogy Újpest közlekedése mindig is dinamikusan változott, és mindez jelentősen hozzájárult a város társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

Képek forrása: BKV, Fortepan, ujpest.hu „Újpest akkor és most” kiadvány
SZFM