A kormány az ukrajnai háborúra való hivatkozással, rendeletben fosztotta meg a fővárost, hogy jogi úton keresse igazát a rá kiszabott és szerinte igazságtalan szolidaritási hozzájárulás ügyében. A fővárost így a jog sem védi az inkasszótól.
Egy friss, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozó, szerdán életbe lépett kormányrendelet szerint a szolidaritási hozzájárulás teljesítése nem lehet vita tárgya, az elvonás ellen indított közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek így nincs helye. Ez visszamenőleg, azaz a folyamatban lévő bírósági eljárásokra is vonatkozik, a 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos folyamatban lévő pert a bíróság így megszünteti. A perköltséget az állam viseli. A rendelet nyomán, ha az önkormányzat a 2025. évből a nettó finanszírozásból fennmaradt tartozását a folyamatban lévő perek megszüntetését követő 15 napon belül nem fizeti meg, azt a Magyar Államkincstár a rendelet hatálybalépését követő első időpontban beszedi. (A rendelet melléklete felsorolja a fővárost érintő, 2023-2024-es összegeket is: a 2023. évi szolidaritási hozzájárulás csaknem 58 milliárd, tavaly pedig 75,5 milliárd forint volt.)
Beismerés
A főpolgármester néhány napja jelentette be, hogy közigazgatási pert indít, miután a Magyar Államkincstár újabb inkasszót nyújtott be Budapest ellen, és 11,7 milliárd forintot emelt le a számlájáról. Karácsony Gergely abban bízott, a jogi csatának ezt a fordulóját is megnyerik, például, mert az iparűzési adó csak márciusban érkezik be, azaz a fővárostól olyan pénzt vontak le, amivel nem is rendelkezik. Szerinte a mostani rendelettel a kormány beismerte, hogy a pereket a Fővárosi Önkormányzat megnyerné, visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. „Innnentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni. A kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának” – írta jegyzésében a főpolgármester. Hozzátette azt is: reméli, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani a rombolásnak.
És pont
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik. A főváros 2023-ban perelt az elvonás miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025 januárjában jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. Budapest ugyanakkor a pénzt nem kapta vissza, mert az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye. A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróságot is megjárta, de egy héttel ezelőtt kiderült, az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az Alkotmánybíróság a döntésben „érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival”. Budapest emiatt folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt.
CSG