,
  •  
  •  
  •  

Nagypéntek az egyházi esztendő legcsendesebb napja, amikor Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor Jézus halálból való feltámadását és az emberiség megváltását ünnepeljük. Nagypénteken Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények. Ilyenkor a harangok is elnémulnak. Nincs szentmise, csak igeliturgiát mutatnak be a minden díszétől megfosztott oltár előtt, az oltáron nincs kereszt, nincs terítő és gyertya sem.

Zámbó András református lelkész az egyházi esztendő legcsendesebb napjával kapcsolatban így fogalmazott: “Isten Fia mindenki bűnét átvette – kinyitotta a kegyelem ajtaját. Jézus szava a kereszten, ELVÉGEZTETETT, azt jelenti, hogy minden ki lett fizetve, el lett rendezve, a státuszunk többé NEM BŰNÖS. Nagypéntek megnyitotta a lehetőséget arra, hogy újrakezdjük.

Dsida Jenő: Nagypénteki ima

Uram, csúfoltak,
Kínoztak Téged
Aki szerettél
Minden szenvedőt.
Szegekkel vert a
Világ keresztre,
Aki mindig csak
Vigasztaltad őt.

Mi jót is tettem
Én a világnak,
Sok-sok napomon?
Csúfolnak?
Kínoznak?
Szegeznek engem?
Mért panaszkodom?

Uram, bocsáss meg!
Haragban égni
Nincs okom;
Egyebet kérni
Nincs jogom;
Uram, csak áldlak,
Nem panaszkodom.

 

Nagypéntekhez régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarták le, az órát megállították, illetve nem húzták föl. A tüzet nagycsütörtökön este eloltották, és csak a húsvéti szentelt tűz parazsából élesztették újra.

Népi hiedelmek is kapcsolódtak ehhez a naphoz. Nem végeztek állattartással és bizonyos földműveléssel kapcsolatos munkákat, mert nagypénteket szerencsétlen napnak tartották. Tilos volt kenyeret sütni, mert úgy hitték, az kővé válna, de e hiedelem alapja lehetett az is, hogy mivel nagypénteken nem szítottak tüzet, meg sem tudták volna sütni. A ruhát, szőttest viszont, úgy vélték, érdemes kitenni szellőzni, mert áldást hoz viselőjére, aki pedig nagypénteken napfelkelte előtt megfürdött, azon nem fogott a betegség. A nagypénteken hajnalban hozott vizet aranyvíznek, rózsavíznek nevezték.

BK