Újabb részletek láttak napvilágot a kegyelmi botrány hátteréről, Schanda Tamás, Novák Katalin korábbi kabinetfőnöke szerint sem ő, sem a kegyelmi ügyek előkészítéséért felelős államfői részleg nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét. A volt kabinetfőnök arról is beszélt, hogy Balog Zoltán református püspök aktívan közbenjárt a kegyelem érdekében, mivel meggyőződése volt, hogy a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét ártatlanul ítélték el.
Schanda Tamás, Novák Katalin korábbi kabinetfőnöke több mint két év után először szólalt meg érdemben a kegyelmi ügy kapcsán. A 24.hu-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Balog Zoltán egykori miniszter aktívan lobbizott K. Endre kegyelme érdekében, mivel álláspontja szerint az érintettet ártatlanul ítélték el.
A volt tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az ügyet alaposabban kellett volna mérlegelni, ugyanakkor a döntéshozatalt jelentősen befolyásolta az időnyomás, amelyet a közelgő pápalátogatás okozott.
Schanda Tamás megszólalásának előzménye, hogy a Sándor-palota által pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, Novák Katalin végül a szakmai javaslatokkal ellentétes döntést hozott a kegyelmi ügyben. A dokumentumok összefoglalójában az is szerepel, hogy “Helytadó döntésre irányuló indoklást az ügyirat nem tartalmaz”, vagyis hivatalos magyarázat nem maradt fenn arra vonatkozóan, miért született meg a kegyelmi döntés.
Mindezek fényében továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy mi vezetett a kegyelem megadásához. A dokumentumok alapján ugyanis sem az államfői hivatal szakmai stábja, sem az igazságügyi tárca nem támogatta a döntést, így annak indokairól érdemben már csak a volt köztársasági elnök adhatna választ.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokra reagált Magyar Péter is. A kormányfő felszólította a volt államfőt, Novák Katalint, hogy hozza nyilvánosságra, kinek a kérésére vagy utasítására részesítette kegyelemben K. Endrét.
A kormány Magyar Péter kedd reggeli sajtótájékoztatójával egy időben hozta nyilvánosságra a K. Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó iratokat, így a Sándor-palotában keletkezett dokumentumok egy része már napokkal korábban ismertté vált. A kabinet akkor azzal indokolta a dokumentumok közzétételét, hogy a magyar társadalomnak joga van megismerni, milyen körülmények között és milyen előzmények alapján született meg az a kegyelmi döntés, amely jelentős közéleti és politikai visszhangot váltott ki.
A miniszteri ellenjegyzés kérdése
Néhány nappal ezelőtt Répássy Róbert, korábbi igazságügyi államtitkár és a minisztérium kegyelmi főosztályának akkori irányítója a HVG-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal többször is sürgette az Igazságügyi Minisztériumot, hogy Varga Judit miniszter minél hamarabb ellenjegyezze a jóváhagyott kegyelmi határozatokat, köztük K. Endre ügyét is. Az államfői hivatal a gyorsítás indokaként az akkor közelgő pápalátogatás miatti időzítési szempontokat jelölte meg.
A szakmai protokoll szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya minden kegyelmi kérelmet először megvizsgál, majd javaslatot tesz az igazságügyi miniszternek, aki ezt továbbítja a köztársasági elnök felé, állásfoglalással együtt.
Az államfő ezután dönt a kérelmekről, majd a határozatok visszakerülnek a minisztériumhoz ellenjegyzésre. Ilyenkor a kegyelmi főosztály ismét ellenőrzi, hogy a köztársasági elnök döntése megegyezik-e a korábbi miniszteri javaslattal, vagy attól eltér.
A K. Endre-ügyben – és több más esetben is – a miniszteri javaslat elutasító volt, míg a köztársasági elnök mégis kegyelmet adott. A visszaérkező iratok azonban nem a szokásos úton, a kegyelmi főosztály közbeiktatásával jutottak el a miniszterhez, hanem közvetlenül, így Varga Judit végül ellenjegyezte a döntéseket.
A határozatokat tartalmazó iratcsomagot alapvetően a miniszternek címezik, azonban a gyakorlatban ezek a postázóból rendszerint először a kegyelmi főosztályhoz kerülnek feldolgozásra. Ebben az esetben viszont – feltehetően a gyorsítás szándéka miatt – az iratok közvetlenül Varga Judit igazságügyi miniszterhez jutottak el.
Répássy Róbert szerint jó eséllyel akkor is sor került volna az ellenjegyzésre K. Endre ügyében, ha az irat másodszor is megjárja a főosztály szokásos eljárási rendjét, mivel a kialakult szakmai gyakorlat szerint a köztársasági elnök döntését a minisztérium már nem bírálja felül.
A miniszteri ellenjegyzés alkotmányjogi garancia, amely szerint a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntések, határozatok és kinevezések érvényességéhez a Kormány egy tagjának – jellemzően az igazságügyi miniszternek vagy a miniszterelnöknek – a kézjegye is szükséges. Célja, hogy az államfőt mentesítse a politikai felelősség viselése alól, mivel a köztársasági elnök nem vonható politikai felelősségre, az ellenjegyző miniszter vállalja át a döntés politikai és jogi következményeit az Országgyűlés felé. Ha a miniszter nem ért egyet a köztársasági elnök döntésével, megtagadhatja az ellenjegyzést, ilyen esetben az elnöki döntés nem lép hatályba. Gyakorlati értelemben ez azt jelenti, hogy például egy kegyelmi döntés ellenjegyzés nélkül nem válik érvényessé. Ilyen nyílt alkotmányjogi összetűzésre a rendszerváltoztatás óta ritkán volt példa, ilyen utoljára 1998-ban történt, amikor az igazságügyi miniszter nem írta alá Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmi döntését.
A kegyelmi ügy története
A kegyelmi botrány bő két évvel ezelőtt, 2024. február 2-án robbant ki, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin államfő 2023-ban kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét. A férfit azért ítélték el, mert közreműködött felettese bűncselekményeinek eltussolásában, az egyik sértettet arra próbálta rákényszeríteni, hogy vonja vissza vallomását.
Az ügy rendkívüli közéleti felháborodást váltott ki, különösen azért, mert a gyermekvédelem kérdése hosszú ideje kiemelt szerepet kapott a kormányzati kommunikációban. A botrány következményeként Novák Katalin 2024. február 10-én bejelentette lemondását köztársasági elnöki tisztségéről. Ezzel párhuzamosan Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott országgyűlési mandátumáról, valamint a Fidesz európai parlamenti listavezetői pozíciójáról.
A kegyelmi ügy utóhatásai
A kegyelmi ügy a rendszerváltoztatás utáni magyar közélet egyik legnagyobb politikai hatású botrányává vált. Az eset nem csupán morális és társadalmi felháborodást váltott ki, hanem alapjaiban rendítette meg azt a politikai rendszert is, amely 2010 óta a család- és gyermekvédelem ügyét állította politikájának középpontjába. Éppen ezért a botrány különösen súlyosan érintette a kormányzó politikai erőt, hiszen a nyilvánosság szemében saját maga által hirdetett értékek kerültek ellentmondásba a történtekkel.
A kegyelmi ügy következményei azonban túlmutattak önmagukon, közvetett, indirekt módon egy új politikai korszak kezdetét is elhozták. 2024. február 11-én a Partizán élő adásában egy addig, a nagy többség számára ismeretlen politikai szereplő jelent meg a nyilvánosság előtt. Magyar Péter színrelépése azért keltett rendkívüli figyelmet, mert nem kívülről, hanem a rendszer belső köreiből érkezett. Nyíltan és saját arcával fogalmazta meg azokat a kritikákat, amelyeket korábban a NER-en belül alakított ki, így megszólalása egyszerre hatott személyes vallomásként és politikai kihívásként.
Magyar Péter színrelépését követően néhány nappal rendezték meg az úgynevezett „influenszer-tüntetést”, amelyet ismert magyar tartalomgyártók hirdetettek meg 2024. február 16-ára a budapesti Hősök tere. A pártoktól független civil demonstráció célja az volt, hogy kiálljon a gyermekek védelme mellett, valamint tiltakozzon a nagy felháborodást kiváltó köztársasági elnöki kegyelmi döntés ellen. A megmozdulás az elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi demonstrációjává vált.
A következő hónapokban Magyar Péter rendkívüli sebességgel vált országosan ismert politikussá. A TISZA Párt átvételét követően mindössze néhány hónap alatt épített fel egy országos politikai mozgalmat úgy, hogy sem kiterjedt szervezeti háttérrel, sem hagyományos pártstruktúrával nem rendelkezett.
Ennek ellenére a 2024-es európai parlamenti választáson a TISZA Párt 29,6 százalékos eredményt ért el, mintegy 1,3 millió szavazó támogatását megszerezve. Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében 2024-től az európai parlamenti választással egy időben kell megtartani az önkormányzati választásokat Magyarországon, így az EP-választással előszőr egy napon tartott önkormányzati választáson szintén jelentős eredményet ért el, a fővárosban több mint 216 ezer szavazatot szerzett. Ez a magyar politika történetében példátlanul gyors felemelkedésnek nevezhető.
Magyar Péter európai parlamenti képviselőként ezt követően országjárásba kezdett, hogy személyesen találkozzon a vidéki településeken élő emberekkel is. Kampányának központi eleme lett a közvetlen kapcsolatépítés, amely jelentős társadalmi támogatottságot hozott számára olyan körzetekben is, amelyek korábban stabilan kormánypártinak számítottak.
A politikai fordulat végül a 2026. április 12-i országgyűlési választáson teljesedett ki. Rekordmagas részvétel mellett a TISZA Párt történelmi győzelmet aratott, minden korábbinál több szavazattal szerzett kétharmados parlamenti többséget, 141 mandátumot nyerve. A választás egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a pártnak számos olyan választókerületben is sikerült győznie, ahol évtizedek óta folyamatosan újraválasztott kormánypárti képviselők domináltak. Az eredmény nemcsak kormányváltást, hanem a rendszerváltoztatás óta a magyar politikai rendszer egyik legjelentősebb átrendeződését is magával hozta.
Képek forrása: MTI, Sándor-palota