Napra pontosan 180 évvel ezelőtt, 1846. július 15-én indult útjára az első menetrend szerinti gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között, hazánk első vasútvonalán és ezzel megkezdődött a hazai vasúti közlekedés története. Az idén 180 éves magyar vasút története Újpest történetével is szorosan összefonódik, hiszen az 1846-ban átadott Pest–Vác vasútvonal nemcsak az ország első vasútvonala volt, hanem jelentős szerepet játszott Újpest fejlődésében is.
A XIX. század első évtizedeiben az akkori Országgyűlésben egyre erősebben fogalmazódott meg az igény arra, hogy hazánkban is szükség van vasútvonalakra. Hosszas vitákat követően végül a vasútvonal építésére 1837. november 14-én adták ki az előmunkálati engedélyeket, az első vasútvonal tényleges építése pedig 1844-ben indult el. A Pestről Vácig vezető szakaszt 1846. július 15-én adták át, ezzel kezdetét vette a magyar vasúti közlekedés története. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával a különvonat a 33,6 kilométeres távot – a Dunakeszin tartott tízperces megállóval együtt – 59 perc alatt tette meg.
Érdekesség, hogy a vasútvonalon még Petőfi Sándor is utazott, ennek a hatására írta Vasúton című versét:
„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.”
Hazánk első vasútvonalának megnyitásakor a mai Rákospalota–Újpest vasútállomás helyén még nem a jelenleg is ismert felvételi épület állt, hiszen azt csak 1881-ben adták át. Az eredeti, Palota nevű állomás a mai helyétől kissé északabbra helyezkedett el, és különleges szerepet töltött be a magyar vasúttörténetben, hiszen ez volt az ország első vasútvonalának első, Pesten kívüli állomása.
A rohamosan fejlődő Újpest növekvő jelentőségét pedig Palota állomás későbbi elnevezése is tükrözi, hiszen 1894-ben Palota–Újpest, majd a századfordulót követően, 1907-ben Rákospalota–Újpest névre keresztelték át.
További érdekesség, hogy 1911-től az állomás a Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő HÉV szerelvényeit is fogadta. Az egykori HÉV egyik szakasza ma a Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonal része, míg a Veresegyház és Gödöllő közötti szakaszt 1970-ben megszüntették.
Újpest és a vasút
A vasút jelentős szerepet töltött be Újpest fejlődésében is. A település a magyar vasút kibontakozásának kezdetétől a térség egyik fontos közlekedési pontjává vált, majd a 19. század második felében kiépülő vasúti kapcsolatok révén gyors és megbízható összeköttetést biztosított Pesttel, valamint az ország más városival is. Ez pedig elősegítette a település gazdasági fellendülését is, hiszen megkönnyítette a nyersanyagok és a valamint a termékek szállítását. Több vállalat éppen a vasúti kapcsolat miatt telepedett meg Újpesten. A fejlődő közlekedési hálózat emellett a lakosság gyarapodásához is hozzájárult, hiszen egyre többen választották otthonuknak Újpestet, miközben munkájuk Pesten, vagy más városokban volt. Elmondható tehát, hogy hazánk első vasútvonala Újpest ipari, gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik fontos tényezője volt.
A 180. évforduló
Az évforduló alkalmából a MÁV országszerte számos programmal és megemlékezéssel tisztelgett a magyar vasút történelmi jelentősége előtt. A jubileumi események részeként a budapesti Nyugati pályaudvaron ünnepi koszorúzásra került sor, emellett egy különleges jubileumi bélyegsorozat kiadásával is megemlékeztek a jeles alkalomról. Az évforduló jegyében nosztalgiajáratok is közlekednek. A megemlékezések részeként a MÁV legújabb bérelt villanymozdonyát is az évfordulót népszerűsítő, jubileumi matricázással látták el.
Képek forrása: MÁV-csoport, Fortepan
SZFM