126 évvel ezelőtt, 1900. július 24-én született Bay Zoltán világhírű fizikus, aki elsőként észlelte a Holdról visszaverődő radarjeleket, ezzel mérföldkövet állítva a tudomány történetében. A második világháború idején pedig nemcsak tudósként, hanem emberként is példát mutatott: Újpesten zsidó származású kollégáit mentette meg a deportálástól. Bay Zoltán születésének 126. évfordulója alkalmából csütörtökön Szecsődi Tamás alpolgármester Újpest Önkormányzata nevében koszorút helyezett el a világhírű fizikus szobránál.
Bay Zoltán tanulmányait Debrecenben, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Berlini kutatóéveit követően hazatért Magyarországra, és a szegedi egyetemen kezdte meg oktatói pályafutását.
Később Újpestre került, ahol az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését vállalta. Emiatt elhagyta az egyetemi pályát, ami akkoriban nagy meglepetést keltett a tudományos életben. Bay azonban meg volt győződve arról, hogy igazán jelentős fizikai kutatásokat csak ipari környezetben, korszerű műszerekkel és kiváló kutatótársak együttműködésével lehet megvalósítani.
A második világháború idején a budapesti Egyesült Izzó műszaki fejlesztései közé tartozott egy korszerű radarberendezés megtervezése. Hasonló kutatások zajlottak ugyan Nyugat-Európa több országában is, de teljes elszigeteltségben, így a magyar műhelyek saját technológiai úton próbálták megoldani a feladatot. A második világháborús légitámadások kezdetével a fejlesztés még sürgetőbbé vált.
Bay Zoltánt azonban úgy vélte, hogy a háborús környezet ellenére is lehetőség nyílhat tudományos eredmény elérésére. Ezért vetette fel azt a radikális ötletet, hogy radarjeleket küldjenek a Hold felszínére, majd mérjék a visszaverődő jeleket. E gondolat vált a későbbi, nemzetközi szinten is egyedülálló magyar Hold-radarkísérlet kiindulópontjává. A megvalósítást azonban átmenetileg ellehetetlenítette a háború végső szakasza és Budapest ostroma.
Bay Zoltán a német megszállást követően, miután a gyár vezetőjét, Aschner Lipótot letartóztatták és koncentrációs táborba hurcolták, átvette a vezetői feladatokat. Újonnan kinevezett igazgatóként mindent megtett azért, hogy megvédje zsidó származású munkatársait és családtagjaikat a deportálástól. Az üldözötteknek menleveleket próbált szerezni, majd 1944 novemberében személyesen ment ki a pályaudvarra, hogy néhány munkatársát lehozza egy deportálásra induló vonatról. Lélekmentő tevékenységét a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet 1998-ban a „Világ Igaza” címmel tüntette ki.
A háborút követően, 1946. február 6-án elsőként sikerült egyértelműen észlelniük a Hold felszínéről visszaverődő radarjeleket – ezt a mérföldkövet ma is az aktív űrkutatás egyik legelső lépéseként tartja számon a nemzetközi tudományos közösség.
A háború utáni politikai fordulatot követően azonban a hatóságok célkeresztjébe került, az államvédelmi szervek is kihallgatták. Bár a pártállami vezetés magas rangú tudományos tisztséget is felajánlott számára – a párttagság fejében akár a Magyar Tudományos Tanács élére is kinevezhették volna –, Bay elutasította az ajánlatot. Inkább a távozás mellett döntött. 1948-ban elhagyta Magyarországot, és elfogadta a George Washington Egyetem professzori felkérését. Az Egyesült Államokban élt és dolgozott további 44 éven át, egészen 1992-ben bekövetkezett haláláig. Hazája iránti kötődése azonban mindvégig megmaradt. Végakaratának megfelelően hamvait Magyarországra szállították, hogy szülőföldjén helyezzék örök nyugalomra.
Bay Zoltán mellszobra Újpesten, a Görgey Artúr és Kiss Ernő utcák találkozásánál található. Szecsődi Tamás, Újpest alpolgármestere az évforduló kapcsán csütörtökön az életeket mentő tudós életútja előtt tisztelegve koszorút helyezett el Újpest Önkormányzata nevében.
SZFM