Augusztus 29-én, szombaton 9:30-kor a Megyeri temetőben koszorúzással emlékeznek meg dr. Ugró Gyula születésének 161., valamint dr. Semsey Aladár halálának 76. évfordulójáról.
Dr. Ugró Gyula családi sírboltja 2022-ben szépült meg a Megyeri temetőben. Dr. Semsey Aladár családi sírját pedig egy évvel később, 2023-ban újították fel. A munkálatok előzménye, hogy a város 2022-ben – helytörténészek és városvédők javaslatára – úgy döntött, gondoskodik a két újpesti nagy előd síremlékének rendbehozataláról.
Cikkünkben röviden bemutatjuk Újpest két meghatározó városvezetőjének életútját és a város fejlődésében betöltött szerepét.
Dr. Ugró Gyula (1865-1949)
Dr. Ugró Gyula Nagykőrösön született, családja azonban röviddel születése után Újpestre költözött, így gyermekkorának meghatározó éveit már a településen töltötte. Elemi iskolai tanulmányait Újpesten végezte, gimnáziumba pedig Pestre járt, ahová minden nap lóvasúton közlekedve jutott el. 1877-ben társaival megalapította az Újpesti Közművelődési Kört, amelynek később alelnöke is lett. Középiskolai tanulmányai után jogot hallgatott az egyetemen, majd 1889-ben ügyvédi vizsgát tett. A sportélet fejlődésében is fontos szerepet vállalt, hiszen 1885-ben Berényi Antallal, Székely-Sonnenfeld Ábrissal és Goll Jánossal együtt megalapította az Újpesti Torna Egyletet. Közéleti pályája is fokozatosan teljesedett ki. 1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájává választották, majd amikor Újpest 1907. augusztus 9-én városi rangot kapott, ő lett a település első polgármestere.
Egy rohamosan fejlődő, folyamatosan gyarapodó település számára meghatározó kérdés, hogy a növekedés milyen irányt vesz. Ennek a fejlődésnek az alakításában jutott kiemelkedő szerep dr. Ugró Gyulának. Jogászi végzettsége, széles körű műveltsége, sokoldalú látásmódja és a közösség iránti elkötelezettsége egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy városvezetőként Újpest fejlődését tudatosan formálja. Célja az volt, hogy a gyorsan növekvő település önálló, karakteres városi arculatot alakítson ki.
1913-ban lemondatták polgármesteri tisztségéről, és ezt követően egy időre visszavonult a közélettől. Az 1920-as években azonban ismét aktív szerepet vállalt a közéletben, ebben az időszakban írta meg Újpest történetét összefoglaló monográfiáját is. A második világháborút követően haláláig ügyvédként dolgozott.
Dr. Ugró Gyula élettörténetéről az Újpesti Helytörténeti Értesítő 2001. évi novemberi lapszámában részletesebben is olvashatnak erre a linkre kattintva.
Dr. Semsey Aladár (1872-1950)
Gyermekéveit követően a nagyszebeni állami főgimnáziumban folytatta tanulmányait, majd egyetemi éveit Brassóban és Budapesten töltötte. Frissen végzett jogászként másfél évig Budapesten, majd egy évig Brassóban dolgozott ügyvédjelöltként. Közigazgatási pályája 1896-ban indult Brassó vármegyében. Később azonban a történelmi események miatt kényszerűen el kellett hagynia Erdélyt, mivel megtagadta a román hűségeskü letételét, így 1919. január 21-én kiutasították. Nem sokkal később Budapesten, a Belügyminisztériumban kapott állást.
Újpest közéletében ezt követően vállalt meghatározó szerepet. 1919 és 1922 között, a felfüggesztett jogállású képviselő-testület mellett, Újpest város törvényhatósági biztosa volt, majd 1922-től 1938-ig a város polgármestereként irányította Újpestet.
Polgármestersége idején számos, Újpest fejlődését hosszú távon meghatározó intézkedés valósult meg. 1929-ben Újpest megyei jogú városi rangra emelkedett, közbenjárására pedig Rákospalota területéből 1704 holdat Újpesthez csatoltak. Nevéhez fűződik többek között az utcák fásítása és új parkok kialakítása, emellett jelentős szerepet vállalt az utak burkolásában és a csatornahálózat kiépítésében, valamint számos meghatározó városi létesítmény – mint például az UTE-stadion, a Postapalota, vagy az Árpád Kórház főépülete – létrehozatalában.
Dr. Semsey Aladár élettörténetéről az Újpesti Helytörténeti Értesítő 2002. évi márciusi lapszámában olvashatnak ide kattintva.
SZFM