A NAV nevében küldött hamis SMS-től a banki ügyintézőnek álcázott telefonhívásokon át a kriptovaluta-befektetésekig számos módszerrel próbálják megszerezni pénzünket, illetve a személyes adatainkat a csalók. A szakemberek szerint az a legfontosabb, hogy ne hagyjuk magunkat sürgetni, és bizonytalan helyzetben pedig inkább bontsuk a vonalat. Az online csalások formáiról Sidlovszki Rita rendőr törzsőrmester, a IV. Kerületi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési referense adott tájékoztatást.
A KiberPajzs weboldal, amely az online térben terjedő csalások megelőzését és a pénzügyi biztonságot veszélyeztető kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást szolgálja, újabb adathalász kísérletre figyelmeztet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében küldött megtévesztő SMS-ekben 102 ezer forintos adó-visszatérítést ígérnek a gyanútlan címzetteknek. A hamis üzenet szerint a címzett 2026-os adóbevallását már feldolgozták, és az ügyfélnek az adó-visszatérítés kiutalásához egy, az SMS-ben található linkre kellene kattintania.
Fontos tudni azonban, hogy a NAV nem küld e-mailben vagy SMS-ben olyan értesítést, amely adó-visszatérítésről, adótartozásról vagy adószámla-egyenlegről tájékoztat, és ügyintézési linket tartalmaz és bankkártyaadatokat sem kér ilyen módon.
Sidlovszki Rita rendőr törzsőrmester, bűnmegelőzési referens az Újpest Média megkeresésére elmondta, hogy ilyen csalási formával kapcsolatban újpesti bejelentés még nem érkezett, azonban a gyakori csalási módszerekkel érdemes tisztában lenni, hiszen a bűnözők egyre változatosabb eszközökkel próbálják megszerezni pénzünket és személyes adatainkat. Gyakran a NAV, a rendőrség vagy valamelyik bank munkatársának adják ki magukat, és arra hivatkozhatnak, hogy valamelyik hozzátartozónk bajba került, vagy éppen a bankszámlánk került veszélybe, ezért azonnali intézkedésre van szükség. Fontos tudni, hogy sem a rendőrség, sem a bank nem kéri, hogy pénzt utaljunk át egy másik számlára, és nem küld futárt készpénz vagy más érték átvételére. Továbbra is gyakori módszer az is, hogy távoli hozzáférést biztosító program telepítésére próbálják rávenni az áldozatot.
Gyakori, hogy csalók a kriptovaluta-befektetések által gyors és kiemelkedő hozamot ígérnek. A csalók egyik módszere a sürgetés, azt akarják elérni, hogy ne legyen elegendő időnk átgondolni a helyzetet. Ha bizonytalanok vagyunk abban, valóban hivatalos személy keres-e bennünket, bontsuk a vonalat, és saját magunk keressük meg az adott intézményt. A tudatosság és a körültekintés sok esetben elegendő lehet ahhoz, hogy ne váljunk csalás áldozatává.
A KiberPajzs weboldala erre a linkre kattintva érhető el, ahol az érdeklődők naprakész információkat kaphatnak a legújabb csalási módszerekről és a megelőzés legfontosabb tudnivalóiról.
SZFM