Rendhagyó irodalomórát rendeztek az újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnáziumban az Erdélyi Helikon megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. Az érdeklődők az erdélyi magyar irodalmi élet egykori szellemi műhelyének céljaival, történetével, valamint tagjaival ismerkedhettek meg – érdekes anekdotákon, történeteken keresztül.
A Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium egyik tanterme november 10-én, kedden délután irodalmi szalonná változott: a berendezés, a meghitt világítás különleges hangulatot teremtett az irodalmi időutazáshoz. A résztvevők, ha nem is az ókori görög múzsák lakhelyén, a Helikonon érezhették magukat, mindenképpen különleges szellemi közegbe csöppentek, és így közelebb kerültek az irodalomhoz. Ez utóbbiban természetesen meghatározó szerepük volt a meghívott vendégeknek.
Az eseményt az Erdélyi Helikon alakításának 100. évfordulója alkalmából rendezték meg. Ugyanis 100 évvel ezelőtt, 1926-ban báró Kemény János marosvécsi kastélyában találkoztak első alkalommal azok az írók, akik egy olyan összetartó kulturális közösség megteremtésére törekedtek, amely az irodalom mellett a kor szellemi életére is meghatározó hatást gyakorol.
A rendhagyó irodalomóra a károlyis diákok műsorával indult, majd Hirmann László, a házigazda iskola igazgatójának vezetésével dr. Sipos Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Újpest díszpolgára és Novák Zoltán idézte fel a Helikon megalakulásának körülményeit, meséltek a helyszínről, a legendás marosvécsi Kemény-kastélyról, valamint az egykori közösség tagjairól.
Elmondták, hogy báró Kemény János miután megörökölte a marosvécsi kastélyt, úgy döntött, hogy örökségét az erdélyi kultúra szolgálatába állítja. A kastély így vált az Erdélyi Helikon szellemi bölcsőjévé: itt gyűltek össze először a közösség tagjai, és majd 20 esztendőn keresztül minden évben találkoztak. A befogadó szellemiséget képviselő közösség meghatározó tagjai közé tartozott – többek között – Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos és Dsida Jenő.
A beszélgetésen elhangzott egyik érdekes történetből kiderült, hogyan született meg Áprily írói álnév. A költő Jékely János Lajos néven látta meg a napvilágot. Amikor Szentimrei Jenő, az Új Erdély című lap szerkesztője verseinek közlését tervezte, új nevet javasolt számára. Mivel éppen áprilist írtak, az Áprily nevet ajánlotta.
A rendhagyó irodalomórán szó volt a kolozsvári egyetem hallgatóiból alakult Tizenegyek társaságáról is, melynek tagjai az erdélyi magyar irodalom megújítását tűzték zászlajukra. A meghívott vendégek a helikoni írói közösség havilapjáról, az Erdélyi Helikonról is meséltek a közönségnek. Megtudhattuk, hogy az első szám 1928 májusában jelent meg, Ápriliy Lajos szerkesztésében, Kós Károly grafikáival.
A beszélgetés végén a közönség tagjai is bekapcsolódhattak a beszélgetésbe, kérdéseket tehettek fel, sőt, kezükbe vehették Tamási Áron Szülőföldem című, az Erdélyi Szépmíves Céh jubileumi díszkiadásában megjelent kötetét.
Az eseményhez kapcsolódva az iskola egyik tantermében az Erdélyi Helikonhoz kötődő dokumentumokból kiállítást is nyitottak – ezzel is gazdagítva az irodalmi időutazást.
BK
