„A haza minden előtt”

  •  
  •  
  •  

Az 1848-as forradalom ünnepén több százan gyűltek össze a Petőfi szobornál, hogy a szabadságharc hősei előtt tisztelegjenek. Wintermantel Zsolt „a szabadság ünnepén” az ifjú magyar forradalmárok hősiességére, és a mai fiatalokra hívta fel a figyelmet, akikben a jövő bizodalma van.

Az ünnepség délelőtt 11-kor kezdődött. Az ünneplők azonban már jóval korábban gyülekezni kezdtek a helyszínen. A várakozókat a Bem Néptáncegyüttes műsora szórakoztatta. Az eseményre a hatvan, újonnan esküt tett magyar állampolgár is meghívást kapott. Wintermantel Zsolt, a színpadra lépve külön köszöntötte őket is. A polgármester bejelentését új magyar állampolgárainkról hatalmas tapssal díjazták a jelenkévők.

– A szabadság ünnepe, a magyarok bátorságának ünnepe, a nemzeti összefogás ünnepe, és akad még jónéhány értelmezés – március 15-e ezt mind jelenti nekünk, magyaroknak, hangsúlyozta köszöntőjében Wintermantel Zsolt. Újpest polgármestere rámutatott: ez az ünnep legfőképp az ifjúság, a magyar ifjak ünnepe. A magyar forradalmárok is ifjak voltak, a ma fiataljai pedig a jövőt jelentik, bennünk kell bíznunk.

Ennek szellemében az újpesti ifjúság vette át a szót a polgármestertől. A Könyves Kálmán Gimnázium tanulói, valamint a Bem Néptáncegyüttes két tagja lépett a színpadra. A diákok irodalmi szemelvényekből, Petőfi, Széchenyi, Juhász Gyula, Márai Sándor és más költők, írók műveiből idéztek. Az előadás felelevenítette a márciusi ifjak forradalmi erejét, bátorságát, azokat az értékeket, melyekért annyian életüket is feláldozták. Egy szent dolog, a haza szeretete vezérelte őket.

Az ünnepi műsort követően helyezték el a megemlékezés koszorúit a jelenlévők. Az Önkormányzat képviseletében Wintermantel Zsolt polgármester és dr. Tahon Róbert jegyző helyezett el koszorút Petőfi szobránál. Ezt követően minden megemlékező virággal és koszorúval fejezte ki tiszteletét a forradalom hősei előtt.

Az ünnep zárásaként a Tartsd magad, nemzetem című dal hangzott el a Tungsram Kodály Zoltán Férfikar előadásában. A megemlékezés a Boldogasszony Anyánk eléneklésével zárult.

(antosa)


Wintermantel Zsolt ünnepi beszéde (szó szerinti leirat):

“Tisztelettel köszöntök mindenkit a 48-as magyar forradalom 164. évfordulóján.

Sokféle meghatározás létezik arra, mit is ünneplünk mi, magyarok és mit ünnepelnek velünk együtt nagyon sokan a világban ezen a napon, március 15-én.

A legtöbb meghatározás igaz és helyénvaló. A szabadság ünnepe, a magyarok bátorságának ünnepe, a nemzeti összefogás ünnepe, és akad még jónéhány értelmezés.

Én évről évre egyre több fiatal arcot vélek fölfedezni itt, ezen az ünnepen, aminek azért örülök nagyon, mert én úgy gondolom, hogy ez az ünnep főképpen az ifjúság, a magyar ifjak ünnepe.

Ezen a napon mindenki megfiatalodik. A mi forradalmaink tiszták, bátrak és sikeresek voltak. Mert a magyar forradalmárok ifjak voltak, tiszták, bátrak és sikeresek.
 
Ők a bizonyítékai minden korban, hogy az élet mindig erősebb. Az élet mindig erősebbnek bizonyul minden önző, elnyomó, zsarnoksággal szemben. A hazugság mindig vén, az igazság mindig ifjú. A zsarnokok vének, a szabadságharcosok ifjak. 

Aki az igazságot képviseli, mindig fiatal, akárhány éves legyen is. Az igazságért, szabadságért kiálló ember megfiatalodik. Megfiatalítják azok az ifjak, akik először mozdulnak.

Ezért én azt szeretném, ha ez az ünnep egyre inkább és mindig a fiatalokról szólna, itt Újpesten elsősorban a mindenkori újpesti ifjak ünnepe lenne. Mert ők a jövő. Bennük van a mi bizodalmunk.

Mielőtt átadom a szót az újpesti ifjúságnak, hadd olvassak föl egy részletet egy 48-as magyar ifjú, Körmendy Sándor pápai diák naplójából, aki 20 évesen állt be önkéntesnek.

„Szülőimnek egyetlen gyermekük valék; tudtam hogy szeretnek; tudtam hogy áldozatnak fogják tekinteni lépésemet; de „a haza minden előtt”, s mellyik hazafi hallgathat akkor az övéi könnyeire, midőn a haza jaj kiálltásait hallja. Csak hamar számot vetve ön-magammal, bucsut véve tanitóimtól, bucsut felejthetetlen barátaimtól, s ifjui örömeim szinhelyétől, elhagyám a főiskolát; s haza menék, hogy szülőim megeggyezésöket kikérve, minél előbb siethessek szeretett hazámért fegyvert emelni. Szülőim teljes megelégedésemre nyilatkoztak. Atyám 70 éves, ma-holnap a sír gyermeke; de lelke ifju, lelke elég erős: mert nem tartóztatott; nem görditett akadályokat elibém hanem mondá: menj fijam, ha a hazának szüksége van karodra, én már öreg vagyok: de fogadom, csekély áron nem fogok elvérezni!!!”

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Nézzük, hallgassuk együtt az újpesti fiatalok ünnepi megemlékezését.”