Zsédenyi Adrienn törékeny, csendes, ám határozott nő. Nőiességét és nem mindennapi hangját arra használja, hogy jó célok mellett álljon ki. Számára a társadalmi szerepvállalás, az élet része, nem önként választott póz, hanem emberi kötelesség. Karácsony közeledtével többek között erről beszélgettünk az énekesnővel, aki november 26-án 18.00 órakor lép fel a Karácsonyi Vásár Szent István téri nagyszínpadán.
– A Cotton Club Singers-szel 5 lemezt jegyez, ebből egy karácsonyi, de szólóénekesként is külön albumot szánt az ünnep témakörének. Mennyire fontos ünnep a karácsony?
– Abszolút „szívem csücske” időszak a karácsony. Olyan típus vagyok, aki szereti jó előre nagyon kitalálni, hogy ki mit kap, hogy hogyan díszítsem a lakást. Igazi varázslatot szeretnék idézni a kisfiamnak. Édesapám fogalmazta ezt meg a legtalálóbban: „A karácsonyt nem megrendezzük, hanem a karácsony eljön”. Úgy érzem, ez tényleg így van. Hiába készülsz fel mindenre, hiába tervezel, amikor eljön a napja, akkor valami történik, valami megfoghatatlan. Én ezt a csodát szeretném maradandóvá tenni a kisfiamnak. És persze mindenki másnak is, aki körülöttem van.
– Nemcsak énekesnőként, színházi emberként, de civilként is vállal szerepeket, például a mellrák, vagy a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. Az Újpesti Karácsonyi Vásár programsorozat egyik fő eleme az Újpesti Cseriti. Miért fontos a jótékonyság, mi a társadalmi szerepvállalás üzenete?
– Muszáj, hogy mindig tegyünk valamit magunkért, a jövőnkért, a körülöttünk élőkért, a gyerekeinkért. Ez nem jótékonykodás részemről, ez megint olyasmi, ami az életem része. Mindannyiunk kötelessége, hogy tegyen a környezetéért, és itt nem csak a környezetvédelemre gondolok, hanem egy csomó más területre is, akár az egészségügyben, akár például a családon belüli erőszak kérdésében. Azt látom, hogy egy-egy kampány után, megugrik azon nők száma, akik elmennek például mellrák-szűrésre, vagy voltak olyanok, akik az „Ajtók mögött” című számomból merítettek erőt ahhoz, hogy kilépjenek abból a kapcsolatból, ami már maga volt a pokol. Egyébként, ha tudok segíteni, én mindig ott vagyok, mert ha az embereknek így tudom visszaadni azt a szeretet, amit kapok, akkor én azt így akarom visszaadni.
– Pápán született, Szentesen, aztán Budán járt gimnáziumba. Kőbányán pedig zenét tanult. Újpest kimaradt?
– Nem maradt ki Újpest sem. Azon kívül, hogy koncerteztem már az Ady Művelődési Házban, ami egyébként egy nagyon kellemes élmény számomra, Szűcs Gabi kolléganőm, akivel a Cotton Club Singersben együtt énekeltünk, oda valósi. Nagyon szép, és jó szakasza az életemnek, amikor rendszeresen jártam fel hozzájuk. Újpest, a környezet, a hangulat valahogy beleégett az emlékeim közé. Szerettem azt az időszakot. Szívesen megyek újra.
(b.l-l.z)