Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, vasárnap és hétfőn tartott mozgóünnep, amikor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepeli. Ma már egyre kevesebben tudjuk az ünnep mibenlétét, üzenetét. Az újpesti történelmi egyházak képviselői pünkösd eredetét, jelentését idézik.
.jpg)
– Pünkösd az Egyház születése napja. A Szentlélek kiáradása, akit ünneplünk, hitünk elindítója és ereje. Amikor az első pünkösdre gondolunk, hasonló lelkesedést kérünk, mint ami az apostolokban is megvolt. Azt, hogy mi sem fáradjunk bele a jót tenni, ne legyünk közömbösek az isteni világ, és az Ő teremtett világa iránt sem. Az első apostolokat az átélt hittől egykoron szinte részegeknek vélték. Én csak annyit kérnék ebben a pesszimista világban, a Szentlélek erősítsen bennünket, hogy Krisztus szeretete, a megélt hit öröme sugározzék arcunkról. Szeretnél ilyen örömet átélni? Tarts velünk az ünnepen, és kövesd Szent Ágoston tanácsát: „Amint az első pünkösdkor nyilvánvalóvá lett: az kapta meg a Szentlelket, aki minden nép nyelvén beszélt. Így ma is az kapja a Szentlelket, aki az egyház békéjének, a megbocsájtásnak kötelékéhez tartozik.” – mondja Horváth Zoltán plébános, Újpest Díszpolgára.
Összeállította: MOA
A folytatás itt olvasható.