A magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének, az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának az ötszázadik évfordulójára emlékezünk. „Több is veszett Mohácsnál!” – így szól a mondás. Mohács azonban nemcsak a vereség története, hanem annak bizonyítéka is, hogy a magyarság történelmének egyik legsúlyosabb törése után is képes volt megmaradni, talpra állni és újrakezdeni.
Az Országgyűlés a 2026-os esztendőt a mohácsi csata hőseinek emlékévévé nyilvánította.
„Az Országgyűlés fejet hajt a magyarság és szövetségeseinek a mohácsi csatasíkon 1526. augusztus 29-én hazánk és Közép-Európa hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó helytállása előtt. A Mohácsnál összegyűlt keresztény sereg tagjainak tántoríthatatlan bátorságát, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatását örök emlékezetül törvénybe iktatja: Az Országgyűlés a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából a 2026. évet a mohácsi csata hőseinek emlékévévé nyilvánítja” – olvasható a 2025. évi CXIII. törvényben.
„A Mohács 500 emlékévben a veszteség mellett a helytállásra, a túlélésre és az újrakezdés erejére is emlékezünk. Tisztelgünk azok előtt, akik Magyarországért helytálltak, és továbbvisszük mindazt, amiért ők küzdöttek” – olvasható az emlékév hivatalos oldalán, a mohacs500.hu-n.
A magyar sereg 1526. augusztus 29-én szenvedett katasztrofális vereséget I. Szulejmán oszmán szultán seregeitől. A mohácsi síkon felálló magyar sereg létszámban és felszereltségben is jelentős hátrányban volt az oszmán hadsereggel szemben. A magyar hadvezetés gyors, döntő támadásban bízott, azonban az oszmán tüzérség és a fegyelmezett janicsár csapatok alapvetően meghatározták az ütközet kimenetelét. A csata rövid ideig tartott, mégis pusztító következményekkel járt. A vereség során elesett a magyar főnemesség és főpapság jelentős része. II. Lajos király halála pedig politikai értelemben is végzetesnek bizonyult, hiszen uralkodó nélkül maradt az ország egy kritikus történelmi pillanatban. A vereség következtében összeomlott a középkori magyar állam, az ország népének pedig egyszerre kellett elviselnie két király versengésének és az oszmán hódításnak a nehézségeit.
Augusztus 29-e a magyar történelem egyik legtragikusabb dátuma, míg a törökök számára igazi szerencsenap lett, hiszen korábban Nándorfehérvár elfoglalása is éppen erre a napra esett. Nem véletlen, hogy 15 évvel később, 1541-ben Buda csellel történő elfoglalását is augusztus 29-re időzítették.
A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából számos eseményt szerveznek koszorúzással, megemlékezéssel, hadi játékokkal.
Kiemelt kép: Than Mór: A mohácsi csata
Képek: mohacsi-csata.hu
BK