Ahogy arról korábban írtunk, a XIII. kerület északi felén komoly ingatlan-beruházás készülődik. A Kikötő-dűlőn épülő Marina City-projekt 65 méteres házai mellett azonban a szemközti Népszigeten is komoly változások készülődnek – írja a 24.hu.
A Népsziget 50 hektáros területén a XIII. és a IV. kerület osztozik, ám a telkek konkrét tulajdonviszonyai szinte kiismerhetetlenül kuszák, a szálak több esetben offshore hátterű céghálókhoz és külföldi ügyvédekhez vezetnek.
A 2008-2009-es világválság idején még számos terv keringett a sziget beépítéséről, ám a krach hatására a befektetési kedv elhalt, a Népszigeten pedig viszonylagos béke honolt. Egészen mostanáig.
(Fotó: Várai Mihály)
Bár az kétségtelen, hogy az igen csak leromlott infrastruktúrával és a megszűnt ipari múlt romjaival tarkított területre ráférne a rehabilitáció és a fejlesztés, ennek nem biztos, hogy az újabb szálloda- vagy lakópark-építések és hasonló elképzelések lennének a legoptimálisabb módjai. Jelenleg viszont ebbe az irányba mutatnak a folyamatok.
Változó idők, változó igények?
A Marina City kapcsán a XIII. kerület már lobbizik a fővárosnál annak érdekében, hogy a beruházás miatt megváltoztathassanak egy-két szabályozást, viszont a Népsziget tekintetében házon belül intézkedhetnek.
A 24.hu kiemeli, hogy a kerület jelenlegi településkép-védelemről szóló rendelete, illetve a Népszigetet érintő szabályzat szerint a fennhatóságuk alá tartozó részen az üdülőházak karaktere és a fás növényzet megőrzendő, az 500 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű új épületek lapostetejének pedig legalább 50 százalékán zöldtetőnek kell lennie.
A sziget szabályozási szempontból három részre oszlik, az alábbi grafikán látható szempontok szerint:
Forrás: 24.hu
A maximális elérhető épületmagasság a különleges területnek minősülő két övezetben 12, illetve 8 méter. Előbbiben minimum 4000 négyzetméteres telkek vághatók ki, melyek maximális beépíthetősége 25 százalék, a területük legalább 50 százalékát azonban zöldterületként kell meghagyni, míg utóbbit akár 1600 négyzetméteres darabokra is lehet szabdalni, de cserébe csak 8 méter magas épületek építhetők, míg a minimális zöldterületi mutató 60 százalékos.
A kerület vezetése 2020. december 16-án hozott határozatában azonban megteremtette a változtatás lehetőségét azzal, hogy
új településképi rendelet és településképi arculati kézikönyv készítéséről döntöttek, illetve a Népsziget Duna-parti Építési Szabályzatáról, illetve a kerület Duna-parti Építési Szabályzatáról szóló rendeleteket is a Kerületi Építési Szabályzatba integrálták.
Valami van a levegőben
Az új szabályozás lehetőségére a több mint egy évtizedig inaktív telektulajdonosok is aktivizálták magukat, és csalhatatlan üzleti érzékkel kezdték el hirdetni a jövőbeli ingatlanfejlesztések potenciális helyszíneit.
A portál cikke szerint a legnagyobb ingatlanos oldalon négy különböző, de ugyanazon területre gazdát kereső hirdetés is megjelent, amelyek mind egy, a minimális telekterületnél alig nagyobb, 4241 négyzetméteres földdarabot kínálnak eladásra, 450 millió forintért.
Az egyik ingatlanhirdetés (Forrás: 24.hu)
Az összesen öt bontható, vagy felújítható ingatlant, valamint egy felújítás alatt álló medencét is rejtő telken korábban vízi sportközpont üzemelt, így közvetlen kapcsolata van a Dunával.
A hirdetések közül kettő is felhívja a figyelmet arra, hogy
“az új hatályos területrendezési tervnek hála a terület alkalmas egy akár 36 szobás vendéglátóipari egység (szálloda) kivitelezésére is, de a lehetőségeknek tárháza szinte határtalan”,
sőt a terület mérete akár további 4000 négyzetméterrel is növelhető.
Teljesen átalakulhat a sziget arculata
A 24.hu kiemeli, hogy az esetleges nagyarányú ingatlanfejlesztések veszélyeztetik a Népsziget – fővárosi és kerületi szinten is jelentős méretű – zöldfelületeit, és teljesen átrajzolhatják a terület látképét és jellegét.
(Fotó: Várai Mihály)
A XIII. kerület zöldterület-stratégiája a barnamezős területként nyilvántartott Népszigeten is közpark jellegű fejlesztéseket tart szükségesnek, illetve azt a “nagy zöldfelületi és rekreációs potenciált hordozó területek közé sorolja”.
A dokumentum emellett azt is megállapítja, hogy a területet a lakosság kiemelkedő mértékben használja rekreációra. De arról is szó esik benne, hogy az ilyen célú fejlesztéseket a fővárossal és a területen érintett ingatlantulajdonosokkal közösen kell előremozdítani. Sőt, az irat az itt található erdőterület rekonstrukcióját is célként jelöli meg.
Ezek a jól hangzó elgondolások azonban szöges ellentétben állnának azzal, ha a sziget déli felén nagyarányú ingatlanfejlesztések kezdődnének.