A karácsonyt megelőző négy hetes periódust nevezzük adventnek. Az elnevezés a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami azt jelenti: az Úr eljövetele. Ez egyrészt a készülődés, várakozás, másrészt az elcsendesedés, az ünnepre hangolódás időszaka, aminek elengedhetetlen szimbóluma a koszorú.
Az adventi koszorú története
Mint szinte minden keresztény ünnephez és szimbólumhoz, a koszorúhoz is kapcsolódnak pogány szokások, szertartások. Az örökzöld koszorúk az ókori világban a fény és a tavasz iránti vágyakozást jelképezték. A keresztény korban ezek vallásos jelentéssel bővültek, főként a középkori szerzeteseknek köszönhetően.
„Gyertyákkal díszített koszorút először 1839-ben Johann H. Wichern hamburgi evangélikus lelkész készített az általa alapított gyermekotthonban. Eredetileg 24 gyertyát helyezett el rajta: a húsz piros gyertya a hétköznapokat, míg a négy fehér az advent vasárnapjait jelképezte. A koszorú kialakítása az évek alatt egyszerűsödött és így beférkőzhetett a hétköznapi háztartásokba is. Használata és készítése széles körben az 1930-as évektől terjedt el”
– meséli Solymár Péter, az Újpesti Evangélikus Egyházközség lelkésze.
A koszorú jelentése
„A keresztény szimbolika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévalóságát és az emberek iránti soha véget nem érő szeretetét jelképezi. A zöld ágak az életet és a reményt hirdetik, míg a gyertyák fényességet és hitet adnak az embereknek”
– teszi hozzá a lelkész.
Az adventi koszorún összesen négy gyertya áll, amely az adventi időszak négy hetét jelképezi. A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg és a hétről hétre nagyobb fényt adó gyertyák Jézus eljövetelének közeledtét szimbolizálják.
A gyertyák színei a katolikusoknál általában megegyeznek az adventi időszak liturgikus színeivel. A három lila gyertya a böjt és a bűnbánat jelképe (hiszen az advent egyben egy böjti időszak is), a rózsaszín pedig az öröm színe. A protestánsoknál gyakran négy piros gyertyát használnak, sőt egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is
(a Krisztus-gyertya), amit karácsony előestéjén gyújtanak meg.
„Mind a négy gyertyának más-más jelentése van. Az első az első emberpárt, Ádámot és Évát szimbolizálja, mert nekik ígérte Isten elsőként a megváltást. Ezért ehhez a gyertyához a hit kapcsolódik. A második a zsidó nép jelképe, akiknek Isten kijelentette, hogy közülük fog származni a Messiás. Így az eljövetel reményét szimbolizálja. A harmadik (a rózsaszín) az öröm gyertyája, ami Szűz Máriára és a gyermek Jézus születésére utal. Az utolsó pedig a szeretet jelképe, egyben Keresztelő Szent János szimbóluma, aki Jézus Krisztus közelgő eljövetelét hirdette, és aki a bűnbánatról prédikált a népnek”
– foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat Solymár Péter.
Hornyák-Kövi Franciska