A kánikula szó latin eredetű, a Nagy Kutya, azaz Canis Maioris csillagkép és a Szíriusz latin nevéből származik, mivel délen a nyár beköszönte a Szíriusz felkeltével esik egybe. Mivel lassan Magyarország is mediterrán országgá válik, nálunk se ritka, hogy 40 fok közelébe kúszik a hőmérő higanyszála. Júniusban már ízelítőt kaphattunk abból, milyen forró nyarunk lesz, s néhány elemi óvintézkedést muszáj betartani ahhoz, hogy ne okozzon rosszullétet a hőség. Elsősorban a gyerekekre és az idősebbekre kell fokozottan figyelni, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak. S ne feledkezzünk el négylábú barátainkról sem!
Víz, víz, víz!
A folyadékpótlás a kulcsszó a legkisebbek és a szépkorúak esetén is, amely állítás kánikula esetén különösen igaz. A Galopp utcai Védőnői Tanácsadó munkatársa, Lendvay Kinga azt tanácsolja, hogy folyamatosan kínáljuk vízzel a gyermekeket, akik nagyon könnyen kiszáradhatnak, és hajlamosak izzadásra. A sópótlásról is gondoskodjunk, kapjon a kicsi zöldséget és gyümölcsöt.
„Egy éves kor alatt minél többet szoptassuk a babákat, e felett pedig csapvízzel kínáljuk őket! Érdemes elkerülni a magas ásványianyag-tartalmú ásványvizet, valamint tartózkodjunk a higított gyümölcslevektől is. Ez utóbbi amiatt problémás, mert az édes íz után nehéz átszoktatni a gyerekeket a tiszta ivóvízre.”
A védőnő szerint igenis fontos napra menni, hiszen szükség van a D-vitamin pótlásra. Reggel és késő délután merészkedjünk napsütésre a kicsikkel, akiket alaposan krémezzünk be 50 faktoros naptejjel.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
„Válasszuk az úgynevezett fizikai fényvédőt, ami pajzsot tesz bőrünk és a nap sugarai közé: visszaveri, szétszórja a sugarakat, így akadályozza, hogy bőrünket elérjék a sugarak. Fontos, hogy UV-A és UV-B sugarak ellen is szűrjön a napvédő.”
Lendvay Kinga azt is kiemelte, a világos ruházat mellett szükséges egy karimás kalap, és napszemüvegről se szabad elfeledkezni. Ugyanis a gyerekek szeme 18 éves korukig fejlődik, a kék szeműek látását pedig bizonyítottan rongálja a napsütés.
A védőnő kicsiket és nagyokat egyaránt óva int attól, hogy a tűző napon tartózkodjanak. A gyerekekre különösen igaz, hogy nagyon könnyen napszúrást kaphatnak.
„Ha bágyadt a kicsi, és nem fogadja el a vizet, azonnal orvoshoz kell vinni. Ha gyanús a gyerek, hogy napszúrást kapott, minél többet kell itatni. Ha nem javul az állapota, vagy nem fogadja el a vizet, néhány órán belül orvoshoz kell vinni.”
További tanács, hogy az árnyékolásra különös gondot kell fordítani nyáron.
„A babakocsikat és az autók ablakait egyaránt le kell árnyékolni, gondoskodjunk a gyermekek oldalán speciális árnyékolóról, de akár egy textil is elláthatja ezt a funkciót.”
Figyeljünk a szépkorúakra!
Nagyon megviseli a kánikula az idősek szervezetét, ugyanis az életkor előrehaladtával gyengül a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Ráadásul az idősek kevesebbet isznak, nem érzékelik a szomjúságot, s hamar kiszáradhatnak. Ráadásul sokan közülük alapbetegségekkel küzdenek, és vízhajtót szednek, korlátozott a mozgásuk. Fontos, hogy az időseket folyamatosan kínáljuk folyadékkal, és biztosítsunk nekik árnyékos, és lehetőleg 27 fokra visszahűtött helyiséget.
Ráadásul a seniorok hajlamosak melegebben öltözni, mint ahogy az időjárás megkívánná, éppen ezért figyeljünk a szellős ruházatukra! S ha már a légkondicionálás: aranyszabály, hogy legfeljebb 4-5 fok eltérés legyen a kinti és a benti hőmérséklet között, máskülönben megfázást vagy légúti megbetegedést okozhat a túlzásba vitt légkondizás! A munkahelyi etikettet is fontos betartani, a klíma hőfoka mindig megegyezés kérdése legyen.
„A kintitől jelentősen eltérő beltéri hőmérséklet terheli a szervezetet, a fokozott hideg légáramlás szárító hatása károsítja a nyálkahártyákat és a bőrünket, erős légáramlást okozva kötőhártya gyulladást, orrnyálkahártya duzzanatot, arcüreggyulladást, fülkürthurutot, akár tüdőgyulladást okozhat. Ráadásul a fokozott légáramlás felkavarja a beltéri allergéneket is”
– mondta el kérdésünkre Hoffmann Alexandra fül-orr-gégész. A doktornő arra is rámutatott, hogy évente egyszer fontos fertőtleníteni a klímaberendezést, mivel a tiszta és jól karbantartott szűrőrendszerből nem jut kórokozó a környezetbe.
„Az 1976-os amerikai, tömeges Legionella-fertőzés esetén is a szellőztető rendszer higiéniai problémája volt az ok”
– mutatott rá a fül-orr-gégész.
Óvjuk a társállatokat is!
Az Állatmentő Liga kezdeményezésének köszönhetően figyelmeztető plakátokat helyeznek el a dunakeszi Auchan parkolójánál, hogy ne hagyják a forróságban a kutyát a gépjárműben. Pataki Gábor, a liga vezetője szerint minden nyáron előfordul ez.
„Kutyát kánikulában az autóban hagyni a Büntető Törvénykönyv szerint kimeríti az állatkínzás fogalmát. Ha ilyet észlelünk, akkor a rendőrséggel közösen avatkozunk közbe.”
Az állatmentők ilyen esetekben először egy speciális műszer segítségével megállapítják, hogy hány fok van a gépkocsi utasterében. Miután dokumentálják az autó hőmérsékletét, szintén egy speciális műszer segítségével nyitják ki az autót, és szabadítják ki a felhevült állatot. Az állatvédő ugyanakkor óva int attól, hogy az egyszeri állampolgár betörje a kocsiablakát, ha kutyát lát a csomagtérben. Ilyenkor – lehetőség szerint – gyorsan értesíteni kell a rendőrséget, különben félő, hogy a kocsi tulajdonosa akár rongálás miatt feljelenti az amúgy jószándékú állatbarátot. Az is nagyon gyakori, hogy a rekkenő hőségben kiköti a kutyát az áruház elé a gazda, majd ottfelejti az ebet.
Sokszor kellett már ilyenkor is közbelépniük, az ipari kamerák és a chip segítségével hazaviszik a többnyire idős gazdához a kitikkadt ebet. Az állatvédők vezetője arra is figyelmeztet, hogy lehetőleg ne sétáltassuk tűző napon az ebet, hiszen a felforrósodott beton megégeti a kutya meztelen és védtelen talpát.