Húsvét alkalmával még mindig sokan vásárolnak élő állatot (nyuszit, csibét, kiskacsát) ajándékba. Sokan az ünnep végén ébrednek rá arra, hogy a plüssnyuszikkal és játék csibékkel ellentétben hús-vér társaikkal számos tennivaló akad. Hogy milyen teendőkre számíthatnak a leendő gazdik, arról dr. Király Péter állatorvost, a Rex Kutyaotthon alapítóját kérdeztük.
– Jó ötlet csupán divatból ilyen állatot ajándékozni?
– Alapvetően minden állat beszerzése nagyon jó dolog, hiszen az állatokkal való együttélés mindenképp az ember javára szolgál. Fegyelemre, toleranciára és elsősorban szeretetre nevel. Meg kell gondolnunk azonban, hogy milyen fajt válasszunk. A kutya és a macska kitűnő társállat lehet, hiszen a domesztikáció magas szintjén állnak, az évezredek óta tartó háziasítás során hozzászoktak az emberrel való együttéléshez, könnyű őket tanítani, idomítani. Az olyan kevésbé háziasított állattal, mint a nyúl, kissé nehezebb a helyzet, bár én nem lennék olyan szigorúan ellene a nyúl házi kedvencként tartásának. A mi praxisaink nyilvántartásában közel háromszáz nyuszi szerepel, igaz, ezeknek a nagy többsége kifejezetten hobbicéllal tartott törpenyúl, amely aránylag könnyen tartható lakásban. Mindenképp csak akkor tartsunk otthon ilyen állatot, ha biztosítani tudjuk számára a megfelelő élet- és mozgásteret. Csibét, kacsát például panellakásba semmiképp se javasolnék.
– Milyen törődést igényelnek a nyuszik?
– Körülbelül ugyanolyat, mint a kutyák vagy a macskák. Ugyanúgy meg kell kapniuk a kombinált védőoltásokat, a külső és a belső paraziták elleni védelmet, mindezeket a megfelelő sorrendben. Az ajándék állatok kétségtelenül sok örömet hozhatnak a családtagok számára, de a nem várt ajándék élménye sajnos hamar szertefoszlik. A kedves tapsifülesek, a botladozó szárnyasok ritkán találnak ideális életteret a család rohanó életében, és az ünnep után már csak teherként nehezednek a megajándékozottak vállára. Az igazi meglepetést az okozza, amikor kiderül, hogy a kis kedvenceknek komoly igényeik vannak, amelyeknek a kielégítése az állattartó erkölcsi kötelessége. Az állatnak a „jó gazda gondosságával” való ellátása magában foglalja a megfelelő táplálást, gondozást, az ürülék eltakarítását, a rendszeres állatorvosi ellátást, és mindez együttesen komoly összegre rúghat. Nem beszélve a váratlan kiadásokról, például az állat megbetegedése esetén vagy a nem kívánt szaporulat megelőzésére szolgáló ivartalanítás kapcsán. Az újdonsült gazdinak be kell látnia: gyökeresen megváltozik az élete az új társbérlő jelenlétében. Ezért azt javasoljuk, hogy ne ajándékozzon szeretteinek élő állatot anélkül, hogy azok minden szempontból fel lennének készülve az élőlény fogadására.
– Mit tehetünk abban az esetben, ha a megajándékozott megunja a kisállatot, rájön, hogy nem tud bánni vele?
– Mindenekelőtt semmiképp se eresszük szabadon, mert azzal értelmetlen szenvedésre, sőt halálra ítéljük, és saját magunknak is komoly bajt okozhatunk, hisz ez bűncselekménynek minősül. Célszerű a leghumánusabb lehetőséget megtalálva visszajuttatni a tenyésztőhöz, vagy kertes házba, állatvédelmi telepre elhelyezni a húsvéti ajándék állatot.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a megunt nyuszit, csibét, kiskacsát a húsvéti ünnepek után az Újpesti Piac- és Vásárcsarnok Piacfelügyeletén is leadhatják a nyitva tartás ideje alatt, ahonnan a kisállatok visszakerülnek a tenyésztőkhöz.
P.J.