Az aradi mártírok példamutatása a mának is üzen

, , , , , ,
  •  
  •  
  •  

A 173 évvel ezelőtti tragikus őszre, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc elfojtására és a könyörtelen megtorlás áldozataira emlékezett Görgey Artúr szobránál Újpest október 6-án. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a szabadságharc 13 honvédtisztjét és Pesten Batthyány Lajos grófot, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. Példaadásuk, hazaszeretetük üzenet a mának is – hangsúlyozta emlékező beszédében Bedő Kata.

„Üzenet, hogy voltak idők, amikor e nemzet tagjai a nagy, közös cél érdekében képesek voltak átlépni azokon a dolgokon, amelyek a hétköznapok során elválasztották őket egymástól, legyen szó származásról, vagyonról, rangról vagy arról, hogy ki hol született és mi az anyanyelve. Hiszen a vértanúvá vált főtisztek többsége nem annak a nemzetnek a fiaként látta meg a napvilágot, amelynek függetlenségéért az életét áldozta fel”

– mondta el a kulturális alpolgármester.

Szerinte ezek ellenére nem sok olyan ember él Magyarországon, aki ne úgy tekintene az aradi vértanúkra, mint „magyar hazafiakra, akiknek az emlékét az idők végezetéig kötelességünk megőrizni”.

„Az Aradon az életüktől megfosztott honvédtisztek száma valójában tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. A vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt”

– idézte fel a múlt eseményeit Bedő Kata, hozzátéve, hogy 1849 augusztusa és 1850 februárja között további három honvédtisztet – Ormai Norbert, Kazinczy Lajos honvéd ezredeseket és Ludwig Hauk alezredest – vezettek a hírhedt vesztőhelyre.

Bedő Kata kiemelte, hogy a mártír katonatisztek mellett fontos megemlékezni gróf Batthyány Lajosról, az első független felelős magyar kormány kivégzett miniszterelnökéről, illetve arról a 20 magas rangú honvédtisztről is, akikre szintén kivégeztek. A levert szabadságharc után további több száz magyar tisztet ítéltek halálra, ám többségüknek végül – kegyelemből – húsz esztendei várfogság jutott osztályrészül.

„Az aradi vértanúk példaadása, elsősorban a hazaszeretet, az összefogás, az igaz ügybe vetett töretlen hit fontossága, ami üzenet a mának”

– fogalmazott az alpolgármester.

Az ünnepi beszédet követően Tóth Kitti, az Újpesti Babits Mihály Gimnázium kilencedikes tanulójának szavalata, majd Szalóki Zoltán, az Erkel Gyula Zeneiskola tanárának trombita-előadása idézte meg a vértanúk emlékét, ezután pedig a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a szobor előtt.

Az újpesti önkormányzat nevében elsőként Bedő Kata alpolgármester és Déri Tibor polgármester, majd a DK, a Jobbik, a Momentum, az LMP és az MSZP képviselői rótták le kegyeletüket az emlékmű előtt. Végül a Városvédő Egyesület és az Újpesti Helytörténeti Alapítvány vezetője koszorúzott.