Meg nem értett zenekar. Vagyis a M.É.Z., amelyet azért csak megértenek az emberek, hiszen autentikus ír és skót muzsikájukat töretlen sikerrel játsszák már negyedszázada.
– Ráadásul ez olyan huszonöt év volt, hogy nem álltunk le soha. Nyilván voltak szolidabb időszakaink, amikor kicsit kevesebbet koncerteztünk, de soha nem hagytuk abba, nem oszlott fel a zenekar – meséli Kuklis Henrik, az együttes énekese.
Ez különösen nagy szó egy olyan zenekar életében, amely autentikus népzenét játszik, vagyis afféle rétegzenét. A M.É.Z. néhány tagja már a nyolcvanas évek elejétől játszott countryzenét, és ebből kiindulva kezdtek el 1988-ban az ír népzenével foglalkozni.
– Szerintem azért is tudtak azonosulni ezzel a muzsikával az akkori fiatalok, mert visszahallották azokat a dallamszerkesztéseket, amelyeket már ismertek a rockból, hiszen annak az alapja az ír zene és a blues. Persze emellett az újdonság erejével is hatott. Mondjuk nekünk is, mert nem nagyon hallottunk ilyen zenét akkor, csak kottákra tudtunk támaszkodni – emlékszik vissza a kezdetekre Pálvölgyi Ádám, a zenekar mandolinosa, basszusgitárosa.
Ahogy mondják, semmi tudatosság nem volt abban, hogy az ír és a skót népzenét választották. Nem gondoltak arra, hogy ebből majd siker lesz, egyszerűen csak szerették játszani ezt a muzsikát. Szerintük talán az a sikerük egyik titka, hogy érezték az emberek, a M.É.Z. nem egy marketingalapon létrejött, üzleti termék.
– A kilencvenes években kitört itthon egy ír láz: mindenhol ír kocsmák nyíltak, ír sört ittak az emberek, és csodálták Michael Flatley show-ját. Büszkék vagyunk rá, hogy mi akkor már rég ír zenét játszottunk – mondja Kuklis Henrik.
És játsszák azóta is. Ezt október 19-én a kelta muzsika újpesti kedvelői is láthatják-hallhatják, amikor is a M.É.Z. ír–skót táncházzal egybekötött koncertet ad a Karinthy Frigyes Művelődési Házban.
J.M.