Egy felfüggesztett döntés margójára

  •  
  •  
  •  

A képviselő-testület legközelebbi ülésén kerül a képviselők elé az előterjesztés, amely a Váci út és a Duna folyam közötti szabályozási tervről készült. Eredetileg bizottsági szinten döntöttek volna a témában. Sőt, ezt meg is tették. Ám dr. Derce Tamás polgármester –élve az törvény által ráruházott vétójoggal- felfüggesztette a döntést, és egy szélesebb körben várja, immár testületi szinten a döntést. Hogy miért és miről is- erre lapunkban kértünk választ a város vezetőjétől.

– Nem szokásom sem a bizottság, sem a testület döntéseit felfüggeszteni. – mondja dr. Derce Tamás. Húsz év alatt ez az első eset, hogy egy bizottság által hozott döntést felülbíráljak, és közös újragondolásra kérjem, immár a testület tagjait. Hogy most mégis megtettem annak az az oka, hogy  az újpesti Duna part természeti adottságait jómagam sokra becsülöm.
– Milyen apropóból készült az előterjesztés ? 
 - Jelenleg a rendezési terv, és a majd annak nyomán készülő övezeti besorolás  késztet bennünket arra, hogy állást foglaljunk eme területről . Az állásfoglalásunk nyomán hoz, hozhat majd bármilyen kérdésben döntést a főváros. Kérésemre készült egy tanulmányterv, amely alapja lehet az állásfoglalás kialakításának. Bármilyen kérdésben a döntés joga fővárosé, de megkockáztatom: a Duna-part országos jelentőségű kérdés is. Pusztán ennyi az apropó.  Nekem az a véleményem: érdemes arra, hogy  újragondoljuk és újratárgyaljuk az előterjesztést.
– Mely területet érint az előterjesztés ?
– A Palotai sziget északi részét képező ártéri erdő területét, pontosan a Vízművek mögött húzódót, amely a Szennyvíztisztító északi részétől indul  és a Tungsram strand magasságában, az egykori  békásmegyeri komp közé eső terület. . Egy természeti örökségről van szó, amely 5 000 éve mindig élőhely volt, és úgy gondolom sokan szeretnék még rajtam kívül, hogy maradjon is természet közeli állapotban. Ha a testület többsége úgy dönt, akkor ilyen értelemben születik meg az állásfoglalás is. Lehetséges azonban, hogy véleményemet nem osztja majd a képviselők többsége.
-A Duna-part az újpestiek kedvenc kiránduló és találkozó helye volt hajdanán. Ez már csak helytörténeti érdekesség és érték?
- Talán nem mossa el teljesen  az idő. Családom őriz egy régi amatőr filmfelvételt, amelyen látható, hogy bátyáimmal milyen boldogan játszadoztam az újpesti Lidó-n alig egy éves koromban. A Duna-part aranyszínű homokjáról érdemelte ki a Lidó nevet. Régmúlt idők minden mozzanatát természetesen nem lehet visszasírni. Nem is szükséges. Mégis el kell gondolkodnunk azon mennyire voltunk, vagyunk környezetvédők, mennyit ér nekünk a település öröksége, az épített tájjal szemben a természet közelsége. Vagy túlságosan civilizáltak, sőt kényelmesek vagyunk? Hagyjuk, hogy egyre több minden vesszen ki a világból?
– Újpesten vajon mennyit ér a természeti érték?
– Az újpestiek akaratából lett az ártári  erdő védett terület. Amikor az ország bármely pontján , például a Hortobágyon egy terület természetvédelmi védettséget kap, van egy védő övezet, amelynek az a szerepe, hogy korlátozza, mintegy lefékezze az épített környezet térnyerését.  Az újpesti ártéri erdő nem kapott ilyen védősávot. Tehát, ha oda például  szálloda épülne, minden bizonnyal hátrányosan alakítaná az élővilággal való kapcsolatot.
A Palotai sziget jól példázza Angyalföld és Újpest egymástól eltérő,  korábbi véleményét. Az angyalföldi Duna-partot, vagyis a szigetet lekövezték. Újpest , kímélve ezzel a Budapest utolsó  ártéri erdejét, nem tette ezt és a szennyvíztisztító kialakításánál is ragaszkodtunk olyan megoldásokhoz, amely az erdőt a maga természetes állapotában hagyta. Úgy gondoltuk : ha  az ártéri erőt romboljuk, az utolsó kapcsolatunk is megszűnik a természettel. Sérül a természet, az állatvilág.  Csak annyi legyen a változtatás, hogy ne legyen a Duna-part betonrengeteg. A Tungsram strandon kívüli területei már sérültek, hiszen lebetonozottak. Az egykori strand területe viszont zöld övezeti besorolást kaptak, 30-35 százalékos beépítettséggel változtathatók. Helyesnek tartanám azonban, hogy az újpesti Duna-part csónakházai megmaradjanak, sőt számuk inkább  növekedjen a jövőben.
- Mi lehet az ártéri erővel tenni? Például állásfoglalással védeni  a környezetkárosító hatásoktól?
– Kérdés, milyen állásfoglalás készül. Hogy mit lehet tenni? Például látogatni lehet. Úgy ahogy a gyermek- és fiatalkoromban tettük, s ahogy szerencsére még mindig sokan teszik. Bármely évszakban paradicsomi állapotot talál az arra járó, szép és hangulatos.  Az árhullám levonulása után érdemes manapság  is combig érő gumicsizmát húzni és horgász felszerelés sem kell ahhoz, hogy a Duna gazdag kincsét, a halakat – a kecsegét, pontyot, kárászt, keszeget – felfedezzük, akár haza is vigyük.
És a Duna-parttal mit tehetünk?
– Ez nemcsak újpesti ügy. A Duna-part ugyanis nemcsak a látványosan kialakított belvárosi panorámát jelenti, Angyalföldön át Újpest felé haladva a sötét , lepusztult , elhanyagolt partszakasz látványát nyújtja. Hogy ez másnak is bántja a szemét, ezt a napokban örömmel vettem észre. A Magyar Turisztikai Társaság ugyanis arról értesített, hogy a budapesti polgármesterekkel konferencián vitatná meg , hogyan lehetne a Duna-partot hasznosítani. A Duna-partról születő döntés bármennyire is fővárosi hatáskörben rendezendő, úgy gondolom országos ügy, hiszen az országimázs része a folyó és környezete. Lakóhelyként, és turistákat vonzó látványosságként is az ország megítélésének egyik szelete kell,hogy legyen.