“Van olyan nővér az osztályunkon, aki kerek perec megmondta a főorvosnak, hogy mostantól végezze maga a saját munkáját, ha már januártól másfél milliós lesz a bére. Mert ő ugyan mostantól nem fogja”
– mondta a Népszavának egy ápolónő, miután megérkezett a novemberre ígért, megemelt fizetés.
A lapnak nyilatkozó ápolónő a következőképpen magyarázta a fenti kijelentést:
“Az osztályon sok orvosi feladatot az ápolók végeznek, ők kérik például a diagnosztikai vizsgálatokat, kötik be az infúziót, vezetik le az orrszondát.”
Egy másik szakdolgozó úgy fogalmazott:
“Az orvos naponta a reggeli kisviziten és a heti két-háromszori nagyvizitre jön oda, mégis ők kapják a nagy fizetést. Megalázó az, ami most velünk történik.”
Így hangolja egyre inkább egymás ellen a kormány legutóbbi, 20 százalékos egészségügyi béremelése a kórházi dolgozókat. A többlet Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke szerint ráadásul csak 16,5 százalék:
“Ennek az a magyarázata, hogy nem a múlt havi bérre emelték rá a húsz százalékot, hanem a 2019-es bruttó bérekre. A mostani emelés bruttó 15 ezer és 75 ezer forint közötti többletet jelent. A legnépesebb fizetési kategóriában bruttó 30-55 ezerrel visznek haza többet a dolgozók, mint egy hónappal korábban.”
Sokan kifejezetten bántónak tartják, hogy a bérolló még nagyobbra nyílik az orvosok és a szakápolók között.
Az egészségügyi szakdolgozók bére rendkívül alacsony volt, így az utóbbi évek több kisebb mértékű emelése sem rendezte a fizetési viszonyokat.
A következő állomás pedig csak 2022 januárjában lesz, amikor további 30 százalékkal nő majd a fizetésük.
A szaktárca szerint a béremelésre 2016 és 2019 között összesen 143 milliárdot fordított a kormány, idén pedig 82 milliárdot költ erre.