November 30-án, 14 órakor, a Megyeri úti temetőben, a római katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták el szerettei, barátai és az újpesti szurkolók Várhidi Pált. Az Újpest legendás labdarúgója november 12-én hunyt el, életének 85. évében.
Egy igazi Újpesti Bajnok!
Újpest városa, az újpestiek közössége nevében jöttem búcsúzni egy igazi bajnoktól és kiváló embertől, akinek sikerült az, ami csak keveseknek – már életében legenda lett.
Bajnok volt és bajnokokat nevelt. Csapatember volt és csapatot épített. Legenda lett, mert nem csak tehetsége vitte előre, hanem a szíve és lelke is. Ezért nem pusztán csak felvillanó majd lehanyatló sztár lett, amiből ma szó szerint annyi van, mint égen a csillag, hanem az életünk része, a történelmünk halhatatlan alakja.
Ő még ahhoz a labdarúgó-nemzedékhez tartozott, akik a világszínvonalat képviselték. Korának bármely nemzetközi klubcsapatában vagy válogatottjában megállta volna a helyét játékosként és edzőként egyaránt.
Mégsem viselkedett soha sztárként. Szerényen, halk szavúan, sokszor szinte észrevétlen járt közöttünk. Az utcán mindig megállt egy kézfogásra, mindig volt egy jó szava hozzánk, a városhoz, az itt élőkhöz.
Eljött mindenhová, itt volt minden fontos újpesti eseményen, nem akart semmiről lemaradni, ami Újpestről vagy a lila-fehér életérzésről szólt.
Érezte, hogy itt szeretik, megbecsülik, felnéznek rá, és ő is mindig éreztette velünk, hogy kötődik ehhez a városhoz, az újpesti közösséghez, a lila-fehér szívhez.
Én magam koromnál fogva nem láthattam őt az Aranycsapat tagjaként a futballpályán, nem szurkolhattam az általa irányított újpesti tizenegynek, nem ünnepelhettem a bajnoki címeket, amit az Újpesttel nyert.
Ezért különösen hálás vagyok a sorsnak, hogy mégis ismerhettem személyesen, találkozhattam vele, oly sokszor megszoríthattam a kezét.
A mi városunk, Újpest mindig is híres volt a lokálpatriotizmusáról, arról, hogy itt erős a közösségi érzés, az újpesti öntudat. Itt minden időben sok kiváló ember élt és él ma is, akikre fölnézhetünk. Igyekszünk életükben is megbecsülni őket és haláluk után tisztelettel őrizzük emléküket, példáként állítva őket a felnövekvő nemzedékek elé. Legkiválóbb példaképeinket, ahogy Várhidi Pali bácsit is, városunk díszpolgáraként tiszteljük és ünnepeljük.
Sohasem felejtjük, számon tartjuk Pali bácsi lenyűgöző életútját, sikereit, a sorozatban nyert bajnoki címei mellett azt is, hogy a valaha volt legsikeresebb magyar labdarúgó válogatott tagja volt. Számon tartjuk azt is, hogy amikor ő a magyar válogatottban játszott, nemzeti tizenegyünk egyszer sem szenvedett vereséget. Bár ma lennének olyan védőink, amilyen ő volt!
Pali bácsi legendája Újpest egyik megőrzendő öröksége. Ha a Várhidi Pál nevet hallom, nekem két szó jut eszembe: Újpest és bajnok. Azt hiszem, ő mindannyiunk számára egy igazi újpesti bajnok. És mindörökre az is marad.
Nyugodj békében, Pali bátyánk!