„Ne add fel!” – ez a jelmondata dr. Koó Éva Lídiának, aki február 16-án ünnepelte 100. születésnapját. Belgyógyász allergológusként évtizedeken át gyógyította és segítette pácienseit a legnehezebb helyzetekben is, és ez a mottó vezérelte a festészetben is. Bár a képzőművészet mindig része volt az életének, ecsetet „csak” nyugdíjasként, mintegy harminc évvel ezelőtt fogott a kezébe. Most három évtizedes alkotói pályáját mutatja be jubileumi életmű-kiállításán az újpesti Polgár Centrumban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Éva nénivel.
A Polgár Centrumban, az életmű-kiállítás megnyitóján találkoztunk dr. Koó Éva Lídiával, aki belgyógyász-allergológusként évtizedekig dolgozott a budapesti ORFI kórházban. Saját bevallása szerint már gyermekként is érdekelte az orvoslás, a gyógyítás, de a képzőművészet is vonzotta, így a pályaválasztásnál kizárólag ez a két hivatás jöhetett szóba: gyógyítás és művészet. Végül az előbbi mellett döntött, de tulajdonképpen mindkettő az élete részévé vált. Ugyanis nyugdíjba vonulása után, mintegy 30 évvel ezelőtt végre elkezdett festeni. Ehhez egy görögországi utazás kellett.
„Lenyűgözött mindaz, amit ott láttam és itthon is meg akartam mutatni, ezért vásároltam ecsetet, festéket, papírt és vásznat, és elkezdtem festeni. Amikor hazatértem, akkor nekiláttam fejleszteni a tudásomat” – mondta dr. Koó Éva Lídia, aki hozzátette: sok segítséget kapott és sokat tanult – többek között – Kovács Péter Balázstól, Sipos Endrétől, Bakonyi Mihálytól, Székács Zoltántól. És alkotótáborokba is járt. Éva néni kiemelte: sosem másolta tanárait, mindig a saját hangját, útját kereste. Természetesen az évek során változott a stílusa, a látásmódja, de végül megtalálta önmagát: az absztrakt festészethez vonzódik, és ezen belül a kubista irányzat áll hozzá a legközelebb. Nem szereti az egyhangú alkotásokat, azt vallja, hogy minden képben kell lennie egy kis csavarnak.
„Minden képben kell, hogy legyen valami különleges, nem szeretem az unalmas képeket, arra törekszem, hogy minden alkotásomban legyen olyan, ami megállítja a nézelődőt, és szeretem a színeket is” – árulta el Éva néni, aki mesélt arról is, hogy kipróbálta az ikonfestészetet, de elég gyorsan kiderült, hogy a portrékészítés áll közel a szívéhez. Személyes kedvence a Karikó Katalinról és a Freddie Mercuryról készített alkotása. Az elmúlt 30 évben egyébként több száz képet készített, és volt már kiállítása, Hatvanban és Salgótarjánban, de városunkban, Újpesten is bemutatta már képeit.
Ezúttal három évtizedes alkotói pályáját mutatja be az érdeklődőknek a Polgár Centrumban megnyitott életmű-kiállításán. Összesen 61 kép szerepel a válogatásban, a történelmi ihletésű alkotások mellett vannak tájképek és portrék is. Az életmű-kiállítás március 27-i megnyitó ünnepségén igen sokan vettek részt: barátok, ismerősök, művészetkedvelők, és persze az Újpesti Művészek Társaságának tagjai is. A társaságnak egyébként tagja Éva néni is.
A képeket Sipos Endre festőművész, művészetfilozófus ajánlotta a közönség figyelmébe. Így fogalmazott: a képek azt tükrözik, hogy az alkotó örömmel, lélekből fest, befogadja a világ élményeit, és azokat saját, egyedi látásmódján keresztül mutatja meg.
„Minden belülről jön, örömmel fest, de nem úgy örömfestő, ahogy régen gondolták, hanem hiteles, amit letesz, tehát pontosan tudjuk, hogy az egy őszinte, tiszta festői világ, azért is üdítő végignézni a képeket” – mondta Sipos Endre az életmű-kiállítás megnyitóján.
Dr. Koó Éva Lídia az Újpest Médiának elmondta azt is, hogy a történelmi ihletésű képeit szeretné elajándékozni egy oktatási intézménynek – ahol a történelemórákat szívesen megszínesítenék alkotásaival.
Éva néni azt is elárulta, hogy a festészet örömet és boldogságot jelent a számára, emellett rendszeresen sétál, magabiztosan használja az internetet, és persze sok téma van a tarsolyában, amiket szeretne vászonra vinni.
Erőt és jó egészséget kívánunk ehhez Éva néninek!
BK
